Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

ÚJABB MEGHATAUOZASOK A RAJZGYÍÍITEMÉNYBEN kálvinizmus megalapítója volt. Az ő rendeletére készült az u. n. « Heidelbergi Catechizmus», mely a protestantizmus református irányzatának alapját képezte. III. Frigyes jelentékeny tudományos életet teremtett Heidelbergben, melynek európai hírű központja e város Egyeteme volt. E kiváló uralkodó 1576-ban hall meg, holttestét bebalzsamozták s a beidelbergi Heilige Geist-Kirche-be, a pl'alzi választófejedelmek temetkezési helyére temették.

1 Díszes síremléket is emellek neki. Azonban Heidelbergnek a franciák által történt elfoglalása alkalmából (1688— 1697) a város nagyrésze elpusztult. A megszállók a Heilige Geist-Kirche kriptáit feltörték, kirabolták s a síremlékeket összezúzták, közöttük III. Frigyes választófejedelemét is. Leporini nyomán 77. ábra. S. Ricci : Tóbiás az angyallak Pécs, Albertina. Síremlékéről eddig igen keveset tudtunk ; Paul Hentzner,

2 ki 1599-ben látta, említi, hogy alabástromból volt, Melchior Adamus

8 pedig pontosan leírja a síremléken olvasható felírásokat, melyek közül első helyen említi a választófejedelem közismert jelmondatát: Herr Nach Deinem Willen. Mivel minden betűt különkülön nagyra formál, azt kell hinnünk, hogy ez a jelmondat a többi felírástól elkülönítve szerepelt valahol a síremléken. Ezt a feltevést igazolja Múzeumunk 1 A. Kluckhohn : Friedrieb der Fromme, Kurfürst von der Pfalz, der Schützer der reform. Kirche. Nördlingen. 1879, 452. lap. - P. Hentzner: Itinerarium Germaniae, Galliao, Angliae, Italiae. 1612. :{ M. Adamuá : Apographum Monumentorum Heidelbergensium. Heidelbergae. 1612, 4. Jap.