Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

Psyche mozdulata megfelel annak a szemérmes tartásnak, mellyel Psychét azóta ebben a jelenetben többször látjuk ábrázolva.

1 Úgyszólván tökéletesen egyezik azonban Psyche alakjával abból a sorozatból, melyet — Agostino Venezia no három lapját kivéve a «Mester a kockával)), Marcantonio Raimondi kövelője készített Amor és Psyche történetéből (12. ábra). Bárki legyen is ez a rejtélyes metsző,

2 ki kockával jelezte munkáit, s bárki legyen is a kompozíciók szerzője,

3 az kétségtelen, hogy a metszetek alakjai erősen raffaeleszk formákat mutatnak. Ennek kétféle magyarázata is lehet: a művész vagy csak általánosságban utánozta Rafaelt, vagy pedig birtokában volt Rafael néhány vázlatának, melyeket fölhasznált s kiegészített saját elgondolásaival.

4 Múzeumunk rajzát látva, alig lehet 1 Pl. Salviati kompozíciója a velencei Grimani-palola számára. (V. ö. cikkemet Evkönyveink IV. köt.-ben.) Másként fogja fel a jelenetel. Perino del Vaga a római Angyalvárban. Itt Psyche meztelenül, szépségével hivalkodva lép a nép elé, méltán keltve fel Vénus haragját. 2 A művész kilétére nézve számtalan kombinációt, hallottunk már, a nélkül, hogy egyik is meggyőző lett volna. Újabban A. Fiáchel: Der Meister mit dem Würfel. Graphische Künste. Mitteilungen. 1921., a bolognai Tommaso Vincidoreval próbálta azonosítani, neki tulajdonítva a lapok invencióját is3 Régebben ingadozás nélkül Rafaelt tartották a szerzőnek, utóbb Vasari után indulva, M. Coxiet. Még legutóbb is ezt a nézetet hangoztatta Baudiááin: Rembrandt und Cats. Repertórium f. K. 1925. 162. 1. 4 Paááavant. I. I). : Rafael von Urbino und sein Vater Giovanni Santi. Leipzig, 1839, II, 651—652. J. 13. ábra. Rafael : Psyche. Budapest, Szépművészeti Múzeum.