Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Gombosi György: Pannóniai Mihály és a renaissance kezdetei Ferrarában

mosa a ferrarai képi árban, úgy ezek a széniek is alulnézetben vannak ábrázolva. Gastagno gyönyörű gondolata ez, amelyet Piero della Francesea közvetít Galassonak : az egyetlennek, aki a tanítást egészen meg is érti. De milyen csenevészek a mi ferencrendi szentjeink az Autunno méltóságteljes gesztusa, szabad fellépése mellett. Az alulnézet csak magára a zsámolyra érvényes, az alakok normális nézetben vannak lefestve, mint a Ceres is : a motívumot tehát látja a gótikus mester, de nem érti meg, hogy emeli ki az alulnézet a plasztikus testet környezete fölé, nem érzi a heroikus gesztus szobrászi erejét, 8. ábra. Cosimo Tura : Szent Domonkos. (Részlet.) Firenze, Uffizi. A ferencesek anconájában Mihály mester nem éri el utolsó nagy művének színvonalát: de még jobban kiütközik belőle a gótikus neveltetés, az ősi alap, amelyből a Ceres is kiindul. * Cosimo Tura művészettörténeti jelentőségét nem szabad túlbecsülni. Bár Galasso és Gossa hamarosan elhagyja Ferrarát, Tura hatása mégsem önt cl mindent s a negyedik nagy mester, Ercole Bobérti, nem hozzá, hanem Cossához csatlakozik. Tura egy jeles növendéket sem nevelt és még meg kellett érnie, hogy Costa és Grandi szó nélkül haladjanak el mellette.