Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

HÁZ ÉS HAGYOMÁNY - Zentai Tünde: A halandó megkísértése. A dél-dunántúli tájegység „szellemi" hátteréhez

emberi szereplője református lelkész, mégpedig igen korai időből. A Szatmári nevű pap a 17. században volt a falu prédikátora. A mitikus alak maga az ördög. Neve azonban kontaminációt takar, tulajdonságai alapján - ha Ádámmal nem példálózna - a mondakatalógusban és a motívumindexben a kísértetek közé kerülne. A kissé tömören szavakba foglalt szöveg betűhív másolata a következő: „A legrégibb Prédikátora ezenn Ekklésiának, a'kire az élők emlékeznek, volt Szatmári, a'kiről ilyen Mesét hagyott Unokáinak a' könnyen hívő régiség: Egyszer Basalba lévén temetni a' felly ebb tisztelt Tanító, igen elkésett, éjszaka jővén lóháton Ű' Basali temető mellett utána eredt egy ember - némellyek azt mondják, hogy a ló farára ült az Ördög, és a ló nem bírván a terhet, nyögött, s megállott, néz hátra a Pap, hát egy ember ül mellette - és a ló mellett mendegélve beszédbe keveredett a Pappal, a' Patai temető mellett tőlle a'midőn bútsuzna, kérdi a Prédikátor: Kihez légyen szerentséje, hadd tudja. Ezt feleié az Útitárs: Én vagyok a'ki a Paraditsomba Adám Apádat meg tsalta. Melyre Szatmári Úr igy válaszolt: Bizony régi gyerek vagy Fráter!" A másik monda Drávacsehihez - így a drávacsehi házunkhoz is - fűződik. A szomszédos ormánsági faluban, Kovácshidán gyűjtöttem az 1902ben született Mezei Dávidtól, sok más hiedelemtörténettel együtt. A felvételt 1970-ben, magnetofonnal készítettem. A lejegyzésre közvetlenül a gyűjtés után került sor. Az élőbeszéd esetlegességeit őrző szöveg pontos leírása elnagyolt fonetikával - a zárt, és erősen nyílt e-hang jelzése nélkül történt, a folklór szövegek gondozásának textológiai szabályait figyelembe véve. A számos variációban létező hiedelemtörténet férfiakat megigéző tündérszerű természetfeletti lényekről és a kincsről szól. A jelen változat a 20. század elején aktualizálódott újra, konkrét szituációs elemek között. A hely a Drávacsehit és Drávapalkonyát összekötő út hídja, amely átalakított formában ma is létezik. A mitikus idő - avagy a „rosszak" ideje - éjfél és a kakaskukorékolással jelzett hajnal. Az emberi szereplő fiatal férfi. A téma a megkísértés, mégpedig kettős kísértés: erotikus női szépség és kincs alakjában. A vágyak - a népmesétől eltérően - itt nem