Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

MŰHELYTITKOK - Jakab Lászlóné: Elfelejtett növények I.

Elfelejtett növények I. A divat fontos szerepet játszik életünkben, de nem csak az öltözködésben van jelentősége, hanem az építészetben, művészetben, az emberi viselkedésben, az élet számos más területén, sőt a növények életében is. Minden kornak megvannak a kedvenc virágai, a kertek kialakításának és használatának különböző módjai. A legszemléletesebb példa a divatok változására az eddigi legnagyobb virágőrület, ami a történelem folyamán sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő, a hollandiai tulipán hódítása. A tulipánt 1554-ben hozta be Európába Augerius Ghislain de Busbecq flandriai tudós és diplomata (1522-1592). I. Ferdinánd magyar király 1552ben Bécsbe hívta, s megbízta egy Konstantinápolyba induló követség vezetésével. Konstantinápolyban a diplomáciai feladatok elvégzése mellett többnyire tudományos vizsgálatokkal, kéziratok és természeti tárgyak gyűjtésével foglalkozott. Legjobban a növényeket szerette, és nagy szerepe volt a keleti eredetű kerti virágok európai kertekben való elterjesztésében. Ezek egyike volt a tulipán. Egészen a 17. század harmincas elejéig éppen olyan virág volt, mint a többi, amikor kitört a tulipánőrület. A hollandok már századok óta nagy mesterei a keresztezéseknek. Először a királyi udvarok és a gazdag emberek kezdték el keresni az újabb és újabb fajtákat, majd később a társadalom minden rétegében megnőtt irántuk a kereslet. A ritkább fajták ára felszökött, az Admiral Lietken hagymájának fontjáért 4400 holland forintot adtak, pedig ez még nem volt különösebben ritka fajta. A Semper Augustus darabjáért 2000 forintot is elkértek. Voltak árverések, ahol csak ennek a virágnak a hagymáit árverezték. Ennek az lett a következménye, hogy mindenki a hagymák termesztésével kezdett el foglalkozni, sokan adták fel tisztességes iparukat, boltjukat, vagy egyéb megélhetési lehetőségeiket azért, hogy meggazdagodjanak egy-egy új növény eladásával. Volt olyan, amikor egy molnár a malmát, a serfőző a serfőzdéjét adta cserébe egyetlen hagymáért. A legfurcsább barter ügyletben egy tétel Viceroy hagymáért adtak 120 mázsa rozsot, 60 mázsa búzát, 4 ökröt, 2 hízott disznót, 12 birkát, 5 akó bort, 4 hordó sört, 1000 font sajtot, 1 faragott ágyat ágyneművel, 1 öltözet ruhát és egy ezüst kelyhet.