Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
KITEKINTŐ - Bóna Bernadett: Másoknak is tetszett... Időszaki kiállítások a Sóstói Múzeumfaluban
(Iasi-ról), Moldva „fővárosáról" készült fotók is. Láthattuk, hogy a falusiak a turisták kedvéért felveszik ugyan viseletüket, de rajtuk marad a mindennapokban használt papucs; láttuk azt is, ahogyan a cigányság él a faluvégi sátrakban, és ahogyan a lovas kocsi és a kirándulóbusz egymás mellett parkol... A közönség visszajelzése szerint sikerült egy eddig ismeretlen, illetve csak más oldalról ismert világot bemutatnunk. Az első fotókiállítást egy második, „A bokortanyák világa" című követte, ahol Fodor András fotóművész képeit láthattuk. Megismerhettük belőlük a gyönyörű tájban meghúzódó tanyák épületeit, lakóit pihenés és munka közben, a megmunkált földet és annak érintetlen környezetét. A művész optikáján keresztül az ember könnyen elhitte, hogy a tanyák világa alapvetően nyugodt, amiben szinte játszi könnyedséggel megfér a fáradságos munka, ami a megviselt arcok ráncairól is leolvasható volt. így a tüzetesebben szemlélődök felfedezhették a táj hangulatának és a valóságban ott élők fáradalmainak kontrasztját. Annak ellenére, hogy ezek az értékek közvetlen közelünkben léteznek, a látogatók nagy érdeklődéssel figyelték, hogy egy művész hogyan látja és ragadja meg a szépséget, amelyet ők maguk (a látogatók) általában csak autóból, utazás közben, futólag szemlélnek meg. A fotókiállítások után mozgalmasabb kiállítás következett „Állatábrázolás megyénk népéletében" címmel. Az enteriőrként berendezett lakószoba állatábrázolásokkal díszített néprajzi tárgyait a Rétközi Múzeum, a nyírbátori Báthory István Múzeum, a vásárosnaményi Beregi Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu gyűjteményeiből válogattuk. Helyet kaptak itt a megye múzeumnak egyetlen madaras ládája, a medve alakú kerámia dohánytartó, és különböző állatábrázolással díszített pipafejek, számos textil, gyermekjáték, illetve a farsangi „alakoskodók" közül a lovas-, a gólya- és a kecskefarsangos. A konyhai enteriőrben éppen mézeskalács sült, melynek gazdasszonya madaras kötényben szorgoskodott. A felsoroltakon kívül a nagyközönség láthatott még mézeskalácsformákat, -ütőfákat, a cukorkakészítés öntőformáit, medve alakú teaszűrőt, kacsa alakkal díszített mérleget, késeket, melyek végei madárfej alakban végződnek, villát faragott hal formájú nyéllel, ló alakú húsvágó bárdot, és igen sok festett, madaras kerámia tányért és tálat is. A kiállítást a pásztorművészet remekei zárták: díszített nyelű ostorok, fokosok, botok, szaruból készített tárgyak, amelyek a