Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Sári Zsolt: A 20. századi falu néprajzi kutatásáról

tömegközlekedés terjedésének hatásait, valamint az így átalakuló kapcsolathálók, az elérhető települések, városok, régiók szerepét. 8. A kereskedelem és vendéglátás falun. A különböző boltok (szatócsboltok, Hangya Szövetkezet, ÁFÉSZ, magánüzletek) és vendéglátóhelyek (kocsmák, presszók, cukrászdák, vendéglők és fogadók), vásárok és piacok. 9. Közszolgálat, egészségügy, oktatás, kultúra. Egy szerteágazó, több alfejezetre bontható téma. A kutatások megközelítése alapvetően az épületanyagból indul ki, erre fűzi fel a változatos témát. Az orvosi rendelők: a helyi, szervezett orvosi ellátás, védőnői hálózat kialakulása, megerősödése és ennek hatása a betegségek kezelésére, a gyermekszülésre. Az oktatás során az alapfokú oktatás mellett a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben megjelenő falusi lakosság társadalmi és mentális vizsgálata. Az iskolán kívüli oktatás: népfőiskolák, gazdaképzők, tanfolyamok hatása. A kultúrházak, könyvtárak és mozik megjelenése óriási hatással volt a falusi életmódra is. 10. Sport és szabadidő. A falusi sportklubok megalakulása a 20. század első harmadában a közösségi élet újfajta lehetőségét teremtette meg. A különböző labdarúgó-, teke- és egyéb sportpályák alakították a településképet is. A század életmódváltozásainak egyik fontos hozadéka a szabadidő-felhasználás átalakulása, a szabadidő növekedése, az erre épülő programok fontossága lett. A státuszszimbólumok egyike lett a víkendház, melynek építészeti, lakásbelsőt érintő vizsgálata ma már megkerülhetetlen. 11. Kisipar és szolgáltatóipar a falun. A helyi iparosok jelenléte évszázadokon át meghatározta egy-egy település gazdaságát, fejlettségét. A 20. században azonban új iparosok is megjelentek, még változatosabbá téve az addig kialakult képet. A vizsgálatokba a klasszikus kézműves mesterségek mellett az újabb ágazatok leírását, épületállományának kutatását is bevonjuk 12. Településkép-formálás, átalakulás. Az elvégzendő kutatási feladatok között kiemelt jelentősége van a települések táji, ökológiai adottságainak, a környezet-átalakítási tevékenységnek, a környezet természetes és mesterséges változásainak. 13. Migráció. Munkavállalás, áttelepülés. A kutatási téma fő irányvonala a kétlakiság kérdésköre, az országon belüli és a határon kívüli munkavállalás, annak gazdasági, mentális és társadalmi hatása, következménye.