Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

EZ TÖRTÉNT - Hegyi Füstös Ilona: Gondolatok és tettek

Mindenkinek Program Múzeumi Képzési Központjának vezetője felvetette azt a kérdést, hogy milyen módon lehetne a múzeumi szakembereknek olyan továbbképzést tartani, ami a speciális kiállításrendezésre és a kommunikációra is kiterjed. E kérdés létjogosultságát támasztották alá a további előadók, így Mascher Róbert is, aki a Pető Intézet konduktorait képzi. Hallgatóival és azok gondozottaival is rendszeresen látogatnak múzeumokat, így a Skanzen is „terepasztal" már évek óta számukra. A falusi életmód mint közeg kiválóan alkalmas arra, hogy Pető András módszerét alkalmazzák, miszerint a cél nem a teljes gyógyítás (hiszen ez lehetetlen), hanem a tartalék-képességek aktivizálása. (Pető András a központi idegrendszer sérüléseiből adódó mozgássérültek számára új nevelési rendszert fejlesztett ki.) A természetes közeg emberléptékű, így könnyebb itt megtanítani, hogyan küzdjek le önerőből az akadályokat. (Már egy lépcső vagy egy emelkedő is akadályt jelent.) A rámpák elhelyezése a múzeumi kiállításokban, a házak bejáratánál megkönnyítené a mindennapi küzdelmet. Számos régi épületben lévő múzeumban a fogyatékosokkal élők szinte egyáltalán nem tudják megközelíteni az emeleten lévő termeket. A dolgok tapintással, empirikusan történő megismerése náluk is nagyon fontos. A szakembereknek fel kell készülniük a differenciált feladat-kiadásra, hogy valamilyen „munkadarabot" hozhassanak létre a betegek, ami sikerélményhez vezet, és hogy állandóan készenlétben tartsanak új eszközöket és módszereket, ..találmányokat" fejlesszenek ki az ügy érdekében. Hanák Petra, a KORNER Jeltolmács Központ vezetője hangsúlyozta, hogy a hallássérültek személyi kommunikációját kell alapvetően biztosítanunk. Érdekes megállapításra köszöntötte a hallgatóságot, miszerint míg a többi sérültet a tárgyak választják el a világtól, addig a hallássérülteket pont ezek kötik a világhoz. Megdöbbentő adat, hogy a világ lakosságának 10%-a szenved halláskárosodásban, 1%-uk teljesen siket. A látással megtapasztalt világ nyújtotta kommunikációs lehetőség a jelnyelv. A jeltolmácsolás igazán a siketeknek nyújt segítséget, a halláskárosultaknak a mindennapi életben a szájról olvasás segíti a megértést. A jeltolmáccsal történő tárlatvezetés lehetőségét már három éve kínálja múzeumunk, de sajnos nehezen mozdulnak ki csoportosan azok, akik ezt igénylik. Akik