Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

KÖNYVAJÁNLÓ - Gyura Sándor: Ház és Ember 18.

ház csizmadiaműhelyéhez kapcsolódik a következő tanulmány. Ebben Batári Zsuzsanna és Szonda István az endrődi csizmadiamesterség múltját és jelenét vázolják fel, majd e szakma egyik utolsó művelője, Marsi János mester munkáját ismertetik részletesen, aki vállalkozott arra, hogy hagyományos módon elkészít egy felföldi csizmát. A szerzők videofelvételen megörökítették a munkafolyamatot, amely a tállyai lakóház csizmadiaműhelyében megrendezett kiállításon megtekinthető. Knézy Judit a mediterrán - döntően itáliai - kertkultúra kárpát-medencei kertészkedésre, táplálkozásra való hatását foglalja össze a 19. századig bezárólag. Gilyén Nándor 50 év kutatásának eredményét összegzi, amikor tanulmányában a falvak népi eredetű utcaneveit csoportosítja, és hoz rájuk példákat szerte a Kárpát-medencéből. Sári Zsolt a 20. századi falvak típusházait elemzi írásában. A tanulmány a Hangya Szövetkezet mintafalujában, Tardoson a szövetkezeti mozgalom keretében tervezett típusházterveket és néhány megvalósult - és megmaradt - gazdasági- és lakóépületet mutat be. Meyer Niels tanulmányában a dániai Den gamble by (Óváros) magánalapítású Szabadtéri Nemzeti Múzeum épületeinek karbantartásakor felmerülő problémákat vizsgálja a hitelesség szemszögéből. Ezen problémára a szerző legjobb megoldásnak a hagyományos anyagok és kézműves eljárások alkalmazását látja. A tudományos - hosszabb lélegzetű - tanulmányokat a - magyar néprajztudomány két jeles szaktekintélyével foglalkozó tudománytörténeti konferenciák előadásainak sajtó alá rendezett változatai követik. A 2004 szeptemberében megrendezett tudományos tanácskozáson - a jeles építész és néprajzkutató - Vargha László 100. születésnapjára emlékeztek. Szemkeő Endre Vargha László szervező munkáját foglalja össze, amit a Néprajzi Múzeum igazgatójaként végzett 1946 és 1949 között. H. Csukás Györgyi a balaton-felvidéki kutatásait mutatja be, kiemelve Vargha László iskolát teremtő alapos kutatási módszereit, szerepét a népi műemlékvédelemben. Katona Gyuláné Szentendrei Katalin Vargha László hagyatékának, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban külön kezelt Magyar Népi Építészeti Gyűjteménynek sorsáról és jelentőségéről tartott előadást. Tóth Arnold Vargha László 1950 és 1952 között, a miskolci múzeum igazgatói TÉKA 2006/3