Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MŰHELYTITKOK - Román Árpád: Faanyag-ismereti kiskáté

Műhelytitkok sági átmérő idős korban akár 1 méter is lehet. Kérgéről jól felismerhető a faj, annak színe világosbarna, a törzs felső harmadában foszlóvá válik és színe a sárgából vörösre vált. Agai szabályos ágörvekben nőnek törzsén. Az ágörvben páratlan számú ág nő. Fája a vörösfenyő mellett a másik legnagyobb gyantatartalmú fenyőféle. Faanyaga a vörösfenyőhöz hasonlóan kettős színű. Szijácsa, mely világos vörösessárga színű a fatest kétharmadát alkotja. Gesztje vöröses Erdei fenyő barna, felhasználás során sötétedő. A (ROMÁN Árpád felvétele) r • . ., , , t

. £ v F ' faipar szinten kedvelt faanyaga, mert könnyen és jól szárad, vetemedésre nem hajlamos, de vékony repedések megjelenése előfordulhat. Faanyaga a vörösfenyőhöz hasonlóan jól viseli az időjárás viszontagságait. Szerszámmal szembeni ellenállóképessége jó, hasadásra nem hajlamos, könnyen megmunkálható. Térfogatsúlya 600 kg/m

3

. Felhasználása széles: padló, ablakkeret, bútorléc kedvelt alapanyaga. Magas gyantatartalma miatt vízi építésre és hajógyártásra is alkalmas. A papíripar is jelentős mennyiséget használ. Szintén magas gyantatartalmának köszönhetően régebben fáklyát készítettek forgácsából. A faanyag száraz lepárlása során kátrányt nyertek ki belő- Erdei fenyő fiókbelső le, amit később faanyagok tartósítása- (ROMÁN Árpád felvétele) ra használtak. A faanyaga rendkívül hasonlít a feketefenyő anyagára, felhasználása is hasonló, a feketefenyő magas gyantatartalma, és a gyantatáskák számossága miatta az asztalosipari felhasználása korlátozott. A feketefenyő magas gyantatartalma miatt a szurokfenyő elnevezése is ismert. Román Árpád