Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

KÖZÉPPONTBAN - Gombosi Beatrix: Höveji kendők másodszerepben

tek. A tüll anyagra hímzett, pókozott kerek motívumsort míves cakkos szélcsipke kíséri, pontosan olyan, amilyen a gazdagabb höveji menyecskekendők szélén is látható. Joggal feltételezhetjük, hogy egy höveji menyecskekendő kiszakadozott középrészéről megmentették a sok esetben Részlet a gyöngyösi polgárházban található függönyről (GOMBOSI Beatrix felvétele) épp oly értékes szélcsipkét, s újonnan felhasználták, ezúttal terítőszélnek. Az igények változásával a futót középen szétvágták, és jelenleg is függöny szerepét tölti be. Feltételezésünket az is alátámasztja, hogy a két szélcsipke azonos mintázatú, egykor összefüggő lehetett, és hossza megfelel egy vállkendő két oldalhosszának. Érdemes még megjegyezni, hogy ez a szélcsipke igényes kidolgozása miatt sokkal gazdagabb menyecskekendőnek lehetett a része, mint a bogyoszlói kendő. Hogy Hövejről milyen kalandos úton kerülhetett a szélcsipke az ország másik végérc? Csak találgatni lehet! A nyomozás egyik legizgalmasabb része a használati tárgyak történetében a funkcióváltás, és továbbélés kérdése, melynek szemléletes példáit ezúttal a höveji bölcsőtakaró kendőn és a gyöngyösi ház függönyén láthattuk. Hövejen napjainkban közel tizenöt asszony hímez eladásra. A falu új címerében már a csipke is megjelenik. Érdemes ellátogatni a Csipkemúzeumba, és a késő barokk templomban megnézni a helyi mustrákkal varrott oltárterítőket. Kapuváron pedig, a Szent Anna templom karzatának 20. századi falképén, ünneplőbe öltözött menyecskék fején láthatjuk a höveji kendőket. Gombosi Beatrix