Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - H. Csukás Györgyi: Iparosház Mernyén

ral, vagyis mint házas zsellérek összesen 6 Ft 12 krajcárral tartoztak. A kertért további 5 Ft 48 krajcárt kellett fizetniük, vagyis összesen 12 Ft-ot. A határbeli haszonvételekből (legelő, faizás) nem részesedhettek. A letelepült iparosok 10 év elmúltával a földesúr tudtával eladhatták házaikat hasonló iparosoknak. Az utód nélkül elhalt mesterek ingó és ingatlan vagyona a földesúrra szállt. A földesúr azt a jogot is fenntartotta magának, hogy nem megfelelő magaviseletük miatt adott esetben a mestereket telkükről kibecsülhesse. Az iparos házak egyiéhez sem tartozott külön műhely. Műhelyként tehát csak a szobát vagy a kamrát használhatták, ami egyáltalán nem ritka a falusi, mezővárosi iparűzőknél, különösen azoknál, akik a paraszti munka mellett gyakran csak időszakosan gyakorolták mesterségüket. A szerződésnek viszont azzal a kitételével, miszerint további építmények nem emelhetők az udvaron, feltehetően éppen azt a gyakorlatot igyekeztek megakadályozni, hogy az iparosok gazdálkodásra fordítsák energiájukat az iparűzés helyett. Nem használhatták a közös legelőt sem. Arra vonatkozóan, hogy ezek a mernyei iparosok céhes keretek közt dolgoztak-e, nincs információnk. A céhkataszterben nem leltünk adatot arra, hogy Mernyén céh működött volna, az azonban nem zárható ki, hogy a letelepült mesterek egyikemásika esetleg egy közeli helység céhszervezetének külső tagja volt. Azokban a helységekben, ahol nem volt céhszervezet, az iparosok szabadon dolgozhattak, nem minősültek kontárnak. Nem voltak azonban jogosultak legények felszabadítására, így csak egyedül, inasok, legények nélkül űzhették mesterségüket. A mernyei telepítési szerződés arra is rámutat, hogy a földesúri mezőváros iparosainak jogállása a házas zsellérekéhez hasonló volt. Ez a magyarázata annak, hogy az iparosokat a különféle összeírásokban is sokszor zsellérként és nem iparosként tüntették fel, ami nagyon megnehezíti a tényleges iparűzők számarányának a megállapítását. H. Csukás Györgyi