Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Jakab Lászlóné: A Felföldi mezőváros kertjei II.

Erdélyben a gyökeréből magzatelhajtó szert készítettek, sokszor tragikus eredménnyel. Kevesen tudják, hogy minden része mérgező, Napóleon katonái Spanyolországban a fájából raktak tüzet, és ezen sütötték meg az ebédjüket, amitől természetesen rosszul lettek. Magyarországon a 19. században még a legszegényebb család portáján is volt belőle, mert könnyű volt szaporítani, és emellett nem igényelt sok gondozást. A nagyszüleim mesélték, hogy a falujukban, Nyírtasson (Szabolcs megye) élt egy kicsit „ütődött" család, akik télre a lakószobájuk földjébe ásták be a leandert. Általában azért inkább a pincelejáróba helyezték el télire. A muskátli a közhiedelemmel ellentétben nem honos nálunk, dél-afrikai származású. 1636-ban a párizsi botanikus kertben már volt belőle néhány tő, ezután pedig gyors karriert futott be Európában. Nálunk először Szenczy Imre premontrei prépost népszerűsítette, majd Lippai János 1669ben megjelent művében emlékezett meg erről a később igen nagy közkedveltségnek örvendő növényről. A 19. század elején 200 fajtája volt forgalomban, köztük több színű és virágú példányok is voltak. A növény élénkítő, antidepresszáns és fertőtlenítő hatású, a hozzá kapcsolódó hiedelem szerint elűzi az ellenségeskedést, és segíti az anyagi gyarapodást. A rózsaszín virágú muskátlik a kivételezés, a pirosak a melankólia szimbólumai. A gyöngyösi polgárház udvara egy lépcsős- Má'usfa orral kapcsolódik a mádi házéhoz, nagyobb rendezvényeken mindkét udvar használható. Mivel a mádi udvar ki van téve a nyári tűző napnak, ezért az enyhítő árnyékot innen kapja. A két udvart elválasztó kőfal tövébe vadszőlőt ültettünk, egy kicsit beljebb négy mandulafát, a hátsó falnál pedig egy hársfa (Tilia cordata) áll. A hársfa szent fának számít mindenütt, ahol honos, az európai népek történetében kiemelt szerepet játszik. Egyes fák 90 m magasra is nőhetnek, és optimális körülmények között akár 1000 évig is élhetnek. Sajnos, ma már nem tudunk ilyen körülményeket biztosítani számukra, a várostűrésük nem iga-