Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

EZ TÖRTÉNT - Kemecsi Lajos: Erdélyi épületegyüttes a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Az előadások után a Cseri Miklós főigazgató által megfogalmazott kérdésekre kerestek választ a résztvevők. Megismerve a múzeumi koncepció jellemzőit, egyöntetűen a program megvalósítása mellett nyilatkoztak, aktív részt vállalva annak megvalósításában. Gazda Klára, Pozsony Ferenc egyaránt konkrét javaslatokat fogalmazott meg az erdélyi kutatás intézményi megszervezésével kapcsolatban. Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa hangsúlyozta a történeti források gazdag lehetőségeit a kutatásban. Károlyi Zita, a Haáz Rezső Múzeum restaurátora és Domokos Levente restaurátor egyaránt az erdélyi tárgyak gyűjtésével kapcsolatos tapasztalataikat fogalmazták meg. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a korábbi tájegységi gyakorlathoz hasonlóan a néprajzkutató és a restaurátor közös terepmunkája nagymértékben segítheti a színvonalas tárgyi anyag öszszegyűjtését. A kézdivásárhelyi muzeológus, Dimény Attila javasolta, hogy a nagy távolság miatt egy erdélyi épület és tárgydepó kialakítását is célszerű megfontolni. A helyi gyűjtemények megismerésében, a terepmunkában elengedhetetlen a helyben működő kollégák segítsége, ennek koordinálását látta az egyik legfontosabb feladatnak Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke. A tanácskozás hivatalos napi programjának végén Cseri Miklós főigazgató összefoglalta az első nap eredményeit, melyek közül legfontosabbnak az erdélyi kollégák támogató szerepvállalását ítélte. Az esti jó hangulatú vacsora során -, amely az új Felföldi mezőváros mádi pinceborozójában zajlott - tovább folytatódott a munkatársak egyeztetése a jövendő együttműködésről. A program második napján a rendezvény levezető elnökeként T. Bereczki Ibolya főigazgató-helyettes irányításával a közvetlen feladatok további lépéseit tervezték meg a résztvevők. Megállapodás született további szakmai fórumok rendezéséről Erdély területén. Körvonalazódni látszott az erdélyi néprajzi felsőoktatásban való megjelenése a szentendrei programnak. Gyűjteménykezelői és restaurátor továbbképzések szervezéséről is született állásfoglalás. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum infrastrukturális hátterét felhasználva válhat intenzívvé az erdélyi kutatásban együttműködő intézmények kapcsolata. Különösen fontosnak ítélték a résztvevők a közös pályázati lehetőségek kimunkálását. Az erdélyi kutatással kapcsolatosan születő publikációk lehetőségeiről is egyeztettek a résztvevők, illetve