Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

EZ TÖRTÉNT - Kemecsi Lajos: Erdélyi épületegyüttes a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Erdélyi épületegyüttes a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország központi népi építészeti gyűjteménye. A Szentendre határában, a Sztaravoda-patak völgyében fekvő, több mint 60 hektáros múzeum évente több mint 200 000 látogatót fogad. 1967-es megalapítása óta a múzeum alapfeladata a népi építészet és lakáskultúra kutatása, tárgyi emlékeinek összegyűjtése. A múzeum alapításakor és a tudományos koncepció megalkotásakor nem nyílt lehetőség a mai országhatárokon túli területek népi építészetének és életmódjának bemutatására. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapító okirata mára már lehetővé teszi, hogy a teljes magyar nyelvterületen folytasson vonatkozó kutatásokat. S miközben az alapkoncepcióban szereplő tájegységek megvalósítása felgyorsult, és a befejezésük belátható időn belül várható, az intézmény munkatársai újabb kiállítási egységek koncepcióit dolgozzák ki. Elkészült egy régészeti jellegű középkori rész telepítési terve Sabján Tibor és régész kollégák kutatásaira építve. Zajlik a Sári Zsolt által összefogott 20. századi vidéki építészetet és életmódot bemutató kiállítási egység előkészítése, és elkezdte a múzeum a határokon túli magyar területre vonatkozó kutatások összpontosítását is. Ez utóbbinak a részeként 2006. június 21-22-én rendezte a múzeum az erdélyi épületegyüttes koncepciójával kapcsolatos első tanácskozását, melyenkülső szakemberek is megjelentek. Az eszmecserén 18 erdélyi kolléga vett részt, akikkel a múzeum munkatársai ismertették a kiállítással kapcsolatos elképzeléseket. A tanácskozás kitűnő alkalmul szolgált Gazda Klárának a Györffy István Néprajzi Egyesület általi köszöntésére, melyet az egyesület elnöke dr. Bodó Sándor és dr. Voigt Vilmos tartott. A tanácskozás az ünnepi köszöntő után folytatódott. Elsőként Cseri Miklós főigazgató köszöntötte a vendégeket, majd összefoglalta az új irányú kutatások jellemzőit, és az erdélyi tematikájú állandó kiállítási egységgel kapcsolatos terveket és lehetőségeket. Felhívta a figyelmet a skanzenek európai megítélésének rohamos módosulására és a látogatói igények meg-