Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

KITEKINTŐ - Kovács Zsuzsa: Fazekasok és keramikusok Zalaegerszegen

Kitekintő Fazekasok és keramikusok Zalaegerszegen Az idei volt a harmadik év, amikor a fazekasok és a keramikusok április 21-23-án a Göcseji Falumúzeumban találkoztak egymással és a közönség­gel, akik már erősen számítottak érkezésükre. A zalaegerszegiek talán csak a pontos időpont végett keresték az áprilisi újságokban a rendezvény rek­lámját. Ugyanígy a mesterek is tervezik és remélik, hogy a hagyományos fa­zekasprogrammá vált, becsületes nevén „Országos Fazekas és Keramikus Fesztiválnak" elnevezett találkozóra ismét meghívót kapnak a szervezők­től, a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettől és a Göcseji Múzeumtól. A pénteki napon Németh János, a találkozó fővédnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd a közönség átvonult a falumúzeum első portájánál, a kálóczfai háznál található „Pajtagalériába", ahol az idei év kiemelt terüle­téről, a Sárközből származó kerámiákból nyílt kiállítás. A két kiállító faze­kasmester, Kozák Éva és Győri Erzsébet munkáiból a sárközi kerámia két­féle stílusa ismerhető meg. Míg Győri Erzsébet a nagyközönség által is is­mert és a Duna-menti Sárközhöz kapcsolt, sötét alapon erősen díszített ke­rámiákat készíti, Kozák Éva, aki Mezőtúron tanulta a fazekasszakmát, szé­pen ötvözi a két vidék stílusjegyeit; kevésbé díszített, csodálatos formájú, jobbára használati edényeket készít. A kiállítótérben ezért egymástól kissé elkülönítve, Győri Erzsébet munkáit egy enteriőrrészben mutatjuk be a tá­las fogason és a sarokpad között megterített asztalon elhelyezve; Kozák Éva edényeit pedig a színes tárgyak kiemelése végett fehérre meszelt posz­tamenseken, enteriőr nélkül állítottuk ki. A szombati nappal kezdetét vette a vásári forgatag, így késő délelőttre, majd délutánra már tömegek látogattak ki a falumúzeumba, akik az ország különböző vidékéről érkező negyven fazekastól vásárolhattak. A fazekasok munkáin keresztül áttekinthető volt Magyarország szinte minden tájegy­ségének tipikus kerámiavilága, a tavalyi kiemelt területtől, a tűzálló agyag­gal dolgozó, jobbára használati edényeket készítő őrségi fazekasságtól, a különleges, kővel karcolt nádudvari kerámiáig. Idén először érkeztek a ha­táron túlról is; a jól ismert, különleges mintakincsű Korondról a Pál család hozta el kerámiáit, a nem egészen fehér alapra festett, színes díszű tulipá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom