Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)
AKTUÁLIS - Cseri Miklós: Köszöntő a Felföldi mezőváros tájegység megnyitóján
fenntartó szintjén, s házon belül is. Fáradhatatlanul érveltünk, támogatókat és szövetségeseket kerestünk, meggyőzésre törekedtünk. Meg kellett győznünk a többi múzeumot is, hogy a mi programunk nem veszélyezteti alapvetően az ő fejlesztéseiket. A megítélt 905 millió forint egy összegben óriási pénz, de három évre elosztva már csak töredéke a nagy múzeumi rekonstrukciók éves költségeinek. Igazából csak a finanszírozási alapokmány kézhezvétele után mertük elhinni, hogy a program külső tényezők miatt talán már nem bukhat meg. Köszönet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőinek, Hiller Istvánnak és Bozóki Andrásnak, Baán Lászlónak, Ács Tamásnak, Puza Erzsébetnek az anyagi fedezet megteremtéséért, s köszönet Koncz Erikának, Vígh Annamáriának, Holport Ágnesnek a szakmai támogatásért. A harcnak, a nemes harcnak persze itt még nem volt vége, hiszen a külső kivitelezőkkel, a beszállítókkal, műkereskedőkkel, hatóságokkal, sőt a körülöttünk lakókkal is az építkezés viszontagságai miatt napról napra vívtunk nagy csatákat. De örömmel jelenthetem, ezeknek a csatáknak csak nyertesei voltak, hiszen egy cél vezérelt bennünket: minél sikeresebben megvalósítani a nagy álmot, a Skanzen új tájegységének felépítését. Köszönet a Szakáll Zoltán vezérigazgató által vezetett Harcon Rt.-nek, a fővállalkozónak, aki a gyönyörű irodaépületünk után ezt, a számára is teljesen új feladatot, kiválóan abszolválta. Köszönet a beszállítóknak, a hatóságoknak, Szentendre város vezetésének és lakosságának a nehézségek elviseléséért, a közös ügy támogatásáért. A hazai műtárgykereskedelemmel való megismerkedésünk igen újkeletű volt, de itt is segítőkkel, elkötelezett gyűjtőkkel hozott össze bennünket a sors. Köszönet Nagy Sándornak és feleségének Rakamazról, Kertész Sándornak Sződligetről, Knopp Jánosnak, Nagyházi Csabának és Raj Tamásnak Budapestről, Orosz Károlynak és Asztalos Istvánnénak Mádról, Seres Ernőnek Nyíregyházáról és Sipos Józsefnek Szentendréről. A nemes harcot a múzeumon belül is meg kellett vívni, hiszen egy ilyen volumenű feladat terve, ráadásul ilyen feszített tempóban nem mindenkinél aratott osztatlan sikert. Szinte erőn felüli áldozatokat kellett itt hozni minden részlegnek. Elődeink, Kecskés Péter és munkatársai ugyan már 1972-re elkészítették a tájegység telepítési koncepcióját, az épületek kiválasztása, sőt bontása is megtörtént többnyire, de bizony anyagi és szemlé-