Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

KÖZÉPPONTBAN - Sári Zsolt: Aszimmetrikus szekrény az erdőbényci lakóházban

Középpontban Aszimmetrikus szekrény az erdőbényei lakóházban A Felföldi mezőváros tájegység erdőbényei lakóházának berendezéséhez gyűjtöttünk tárgyakat 2005-ben Erdőbényén. A Vörösmarty utcában találtunk egy rossz állapotban lévő aszimmetrikus konyhai szekrényt. A bal oldalon négy fiók, a jobb oldalon egy - már hiányzó - ajtó volt. A szekrény a múzeum gyűjteményébe került. A hiányos, erősen rongálódott tárgy vizsgálatakor flóderozás nyomai is előbukkantak. A tárgygyűjtés során egy műkereskedőnél akadtunk egy Észak-Magyarországról (pontosabb helymegjelölést nem szereztünk) származó hasonló típusú bútorra. A jó állapotú szekrényt szintén megvásároltuk a múzeum számára, és mint analóg példa került az erdő bényei lakóház kamrájába. Az helyszíni gyűjtés során olyan adatokra bukkantunk, miszerint ezeket a szekrényeket gyakran nem a konyhában helyezték el, hanem a jóval nagyobb méretű kamrában. A szekrény funkciói között adatközlőink egyaránt említették az edény-, termény-, (borsó, lencse, bab) szalonna- és kenyértárolást. A tárgytípusról nem sok információnk van. Csilléry Klára összefoglalójából

1 tudjuk, hogy a reprezentációs szereppel is rendelkező edénytartó szekrény leggyakrabban a pitvarban állt, magyarországi elterjedése alapvetően a Dunántúlra koncentrálódik Harka, de néhány keletre fekvő területen is (Győr-Moson-Sopron megye, Nyíregyháza) megtalálható. A délnémet területekről származó bútortípusról a 17. századból vannak már emlékek, e tárgyak alapvetően festett díszítéssel voltak ellátva, csakúgy, mint a későbbi kapuvári hasonló típusú kászli is (fotója: Magyar Néprajz IV 76. kép. Konyhakászli 1880 körül, Kapuvár). A bútortípus elnevezése sem egységes, előfordul az edényesszekrény, tejesszekrény, kenyeresszekrény, konyhakászli, kis szekrény elnevezés. Ezek jellemzően a funkcióhoz kötődnek, aszerint nevezik meg, hogy minek a tárolása volt a legjellemzőbb. Azt már Csilléry Klára is hangsúlyozta, hogy nehéz egységes tömböt körülrajzolni hazánkban a bútortípus kapcsán, az elterjedésben a vándorló asztaloslegények játszhattak meghatározó szerepet. A bútortípus hegyaljai 1. K. Csilléry Klára: Lakáskultúra. In: Magyar Néprajz IV. 374-375. Budapest 1997.