Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

GYŰJTŐÚTON - A húsvéti ünnepkör ételei Göncruszkán

Cékla készítése, Göncruszka, 2004 (BATÁRI Zsuzsanna felvétele) vendégeket. A háziak ugyanezt ették egész nap, kivéve a reggelit, amikor is tejet, vagy tejeskávét ittak a kakaós vagy mazsolás fonott kalácshoz. „A húsvéti töltelék a lényeg ezen a vidéken, az vót a fő eledel valamikor. " A hatalmas sódarok, kolbászok mellett a töltelék a kenyér szerepét töltötte be. (Érdekes módon a tölteléket a különböző levesekben „lábatlan íyMÁ:"-nak hívták, húst helyettesített.) „A töltelékbe darálni kell egy kis szalonnát, egy kis füstölt húst, akkor borsot, akkor fokhagymát, vöröshagymát, és eztet a tojással jól el kell gyúrni, majd mikor lazán el van dolgozva, akkor vagy zsemlét, vagy szárított zsemlét be kell áztatni. Hát én csak, hát énnekem ez a boti kenyér jó, én azt szoktam beáztatni, és azt kicsavarni, és azt beletenni, elmorzsolva, meg egy valamennyicske kis lisztet, de sokat nem. És ezt Sonka kell, én élesztőt is szoktam bele tenni, Göncruszka' 2004 és ezt kell Összekaparni jól, egy kicsit (BATÁRI Zsuzsanna felvétele) még érje át magát, és úgy kell megsütni. ...az olyan szagos, mikor megsül. ...a cékla, az megy hozzá. " Ezt a fajta tölteléket sütik még több környékbeli településen, mint például Hejcén, vagy Forrón is, a teljes földrajzi elterjedése azonban még nem tisztázott. Egy adatközlő szerint például Alsószuhán már nem ismerik. Többféle módon készül a töltelék: élesztővel vagy a nélkül, liszttel vagy a nélkül, hússal vagy a nélkül, tojással vagy a nélkül. Álljon még egy érzékletes leírás itt a töltelék elkészítéséről: „Finom jó szalonnát, azt a vastag szalonnát megdinsztelem, hagymával, ezt félreteszem, ...ez attól függ, hogy mennyi tőteléket csinálok, egy olyan kilónyi húst megdarálok, hagymával, fokhagymával, sóval, ezt megint félreteszem. Akkor amennyit gondolok [tojásokat] azt felütöm, tíz