Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KÖZÉPPONTBAN - Kemecsi Lajos: Csizmadia céhtábla a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Csizmadia céhtábla a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2004-ben kezdte meg a Felföldi mezőváros (II. tájegység) építését. A múzeum telepítési tervében és szakmai koncepciójában évtizedek óta szereplő tájegység épületeibe kerülő berendezési tárgyainak összegyűjtése is ez után az időpont után élénkült meg. A tájegység módosított telepítési koncepciója részeként egy tállyai épületet is felépítünk. A tállyai házzal kapcsolatos muzeológiai feladatokkal megbízott Balassa M. Iván épülettörténeti kutatásai alapján megállapította, hogy a ház több generáción keresztül a településen dolgozó csizmadiamesterek otthona volt. A berendezési terv az egykori csizmadiaműhely berendezésén túl a 19. század utolsó harmadában jellemző iparos enteriőr bemutatását is célul tűzte ki. A míves bútorok, berendezési tárgyak mellett, a jellegzetes iparos életmódhoz kötődő tárgyak gyűjtése is megindult. A Felföldi mezőváros tájegység a múzeum történetében egyedülállóan gyors előkészítő munka után épül meg. A különböző körülmények eredményeként alig két esztendő alatt kell az építkezés mellett a még hiányzó közel 4000 műtárgyat összegyűjteni, megvásárolni. Különösen nehezíti a feladatot, hogy törekedni kell a lehető legjobb állapotú tárgyak megszerzésére, hiszen a rendelkezésre álló rövid idő a hosszas restaurálást nem teszi lehetővé. A muzeológiai osztály munkatársai a hagyományos néprajzi terepmunka mellett műkereskedőktől, magángyűjtőktől is vásárolnak tárgyakat a berendezésekhez. A jellegzetes mezővárosi polgári életmód sajátos tárgyi világának rekonstrukciója már csak az ilyen kiegészítő tárgyforrások alkalmazásával sikerülhet a 21. században. A tájegység megvalósítását a Nemzeti Kulturális Öröksége Minisztériuma célzott programtámogatása teszi lehetővé, amely a múzeum történetében először a muzeológiai feladatok (gyűjtések, tárgyvásárlások, restaurálás stb.) költségeit is figyelembe veszi. A tájegység házainak berendezési tárgyait keresve jutott el a tájegységépítés két koordinátora, Cseri Miklós főigazgató és Kemecsi Lajos muzeológiai osztályvezető egy magángyűjtőhöz, akitől több más tárgy (hutaüve-