T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
A vertfalú, szoba, konyha, szoba, kamra, istálló beosztású, oszlopos tornácú, téglaboltozatos pincéjű épületnek az 1908. évi tűzvészig fazsindelyes födele volt. A házhoz ekkor erős, 16 holdas középparaszti gazdaság és 800 négyszögöl szőlő tartozott. Kiegészítő foglalkozásként 1000 négyszögölön dohányt termesztettek. A szalagtelken a ház mögött árnyékszék, ezt követően dohánypajta-szénás pajta-polyvás funkciójú, cölöplábú, nádfalú épület állt. Az udvar elején, a házzal szemközt veteményes kert, annak sarkánál deszkaházas, hajtókaros kút, hátrább pedig a disznóól foglalt helyet. A telket mind az utca, mind a szérűs kert felé kapukkal ellátott kerítés határolta. A múzeumban a faddi ház és udvara az 1908. évi átalakítást megelőző állapotban látható. A bemutatás időpontjául 1907. december 24-éX választottam, mert így lehetővé vált, hogy a felsorolt ismérvek mellett a karácsonnyal és a gyermekággyal kapcsolatos népszokásokat is megjelenítsük. A lakásbelső jellegét a még létező hagyományos ízlés és a kibontakozó polgárosodás együtt határozza meg. 1907-ben a házban négyen laknak: a 29 éves Pánczél Erzsébet, a 28 éves Fülöp József, a 4 éves ifjabb Fülöp József és a csecsemő Fülöp János, aki december 13-án jött a világra. A Pánczél tősgyökeres református faddi család, a szintén régóta Faddon lakó Fülöpök viszont római katolikusok voltak. A berendezés minden darabját Faddon gyűjtöttük. A látogató a tornácról a konyhába lép be, amely 1907-ben már elsősorban „bejáró" a szobákhoz. Az ajtófülkét fazekas polc hidalja át, baloldalon kredenc és gyermekfürdető teknő, jobbról ruhafogas és egy faragott tám8. kép. A faddi lakóház oszlopos tornáca (BARNÁS Gergely felvétele).