T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

A szőlőhegy 56. kép. Az őcsényi szőlőhegyi tanya (BARNÁS Gergely felvétele). A Dél-Dunántúl egészére jellemző - a római kortól folyamatosan művelt - szőlő- és borkultúrát a Sárközből származó őcsényi szőlőhegyi tanya érzékelteti. A múzeum őcsényi házához szőlő is tartozott, épületekkel együtt. Mégpedig az itt bemutatott présház és tanya, amely az Osváld-ágról öröklődött, 2000 négyszögöl szőlővel. A családi szájhagyomány szerint az épületeket a 19. század első felében készítették. A szőlőhegyi tanya - miként elnevezése is mutatja - a település és az életforma fontos része. Ocsényben - és a Sárközben - a lakótér a 18. századtól a tartozéktelepülésekre is kiterjedt. Három helyszínű megosztottság jött létre: a családi élet központja a falusi ház, egyes nőtlen férfiak és az alkalmazottak a szálláson, a gazdaság irányításától visszavonult idős férfiak pedig az év nagy részében a szőlőhegyi tanyán laktak. A múzeumi épületek