T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

tek a gerebenek, és a lábbal működtetett kendertörő rúgó is. A törő fölött tartják a (fonal)veto rámát, előtte a szövés-fonás eszközei állnak, köztük a különböző fonalgombolyítók. Az ablak mögötti sarokban van a helye a húsvágó széknek. Az ajtótól jobbra rengeteg szerszámot tárolnak, az ablaknál áll a szolga mosdóteknője egy kisszékkel és a ládája. Az ablaktól befelé, mennyezetre erősített rúdon sorakoznak a különböző, fejjel fölakasztott kapák. A mögöttük lévő falnak támaszkodik a káposztagyalu. Ideiglenesen a kamrában helyezik el a használaton kívüli kosárbölcsőt, teknőbölcsőt és a magas gyermekszéket, de beteszik ide a csirkeborítót, a szatyori (halas kosarat), a butyort (csirkebújó) is. A helyiség külső falán szárították a fűszerpaprikát, hátuljához pedig a tüskeboronát támasztották. A hátsó udvarban lévő méhesben két méhpadon tíz magas, kúpalakú, sározott, nyakas méhkas áll. E féltetős színt tárolásra is igénybe veszik; itt a helye például a jobbágyvilágból származó, egy fából kivájt bodonhajónak, valamint a nagyszánkónak, az ekéknek és a halászeszközöknek. 36. kép. Lovaskocsi, fonott üléskosárral (DEIM Péter felvétele). 36 TEKA 2005/1