T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

hordó helyezkedett el, megtöltve vörös borral; szükség is volt rá a háznál, mert a csarnótai szőlőhegy nyolc kilométerre esik Csehitől. A pincegádor vakablakában tej és tejföl hűlt köcsögökben, a lépcső alatti jobb sarokban a káposztás hordó állt, mögötte pedig a burgonyát tárolták. A pince végében lévő vakablakba tették el másnapra a megmaradt főtt ételt. A kisházban, a szabadkéményes nyári konyha takaréktűzhelyén főzték a család ételét tavasztól őszig, egész évben itt sütötték a kenyeret a kemencében, és használták a katlant is. Egyebek mellett, a meleg évszakokban, itt történt a ruha párolása, télen a húsfüstölés. A nyári konyha eredeti berendezési tárgyai szinte hiánytalanul bekerültek a múzeumba. A konyha szűkös előterében polcos téka áll, mögötte vizespad, a jobb oldali sarokban egy asztal és pad foglalt helyet. A nyitott féször sokféle tároló- és munkafunkciót töltött be. Bal oldalán vágták a tűzifát göcsön, ezért a helyiséget legtöbbször csak favágítónak nevezték. Ide tették be a bőrvarró széket, a ruhapároláskor szükséges körósztfái (állványt), a vaskos húsvágószéket, a dagasztólábat, egy hosszú padot, kapákat, gereblyéket. A kamrában terményt, élelmiszert és háztartási eszközöket tartottak, hombárokban, használatból kikopott ládákban, fogasokon és a földön. Az ablak alatt a nagy lisztesláda állt, a hátsó sarkokban egy-egy hombár a búzának és az árpának. Az udvar közepén áll a ház telkéről származó gémeskút. Az épületek tövében ott látjuk a család régi, kedvenc virágait, és a falra futó két szőlőtövet: a pince mellett a portugését, a kisház mögött pedig azt az olasz szőlőt, amit Tóth József katonaként hozott az Isonzó mellől. A házzal szemközti konyhakertben zöldség, a telek hátuljában rengeteg helyi gyümölcsfajta köztük szelídgesztenye is - terem.