T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

Kustánné Hegyi Füstös Ilona: Ifjúság és identitás

ahol a zene és irodalom közvetítésével közel kerülhetnek a norvég népi kultúrához. Az előadó beszámolt egy olyan fejlesztő-pedagógiai foglalkozássorozatról, melyben a gyerekekről készült régi fényképjelentette a kiinduló pontot, majd fényképekkel dokumentálták életük közelmúltjának érdekesebb helyszíneit, emberi kapcsolatait, így össze tudták régi és jelenlegi önmagukat hasonlítani, milyen lelki és külső változáson mentek keresztül. A „terápia" eredményeként leszűrték, hogy magabiztosabbak lettek, szüleikhez fűződő kapcsolatuk pedig szorosabbá vált. A foglalkozások alkalmával a norvég nyelvet is tanulták, gyakorolták, miközben elmélyítették hovatartozás-tudatukat: gyökereiket megőrizve hogyan alkalmazkodjanak az új körülményekhez, az új országhoz. Végül kiállítást rendeztek a fotókból, melyre a közösség tagjain kívül sok norvég érdeklődő is érkezett - ezzel is jelezve, hogy befogadják őket. Magyarországot képviselvén Káldy Mária, valamint jómagam tartottunk angolul előadást. A Csilléry Klára Oktatóközpont létrehozásáról, és az ehhez kapcsolódó lehetőségekről, valamint az elmúlt két évben megvalósult törekvéseinkről számoltunk be, melyek a fiatalok múzeumi kötődését és identitástudatuk erősítését célozták. Beszámoltam a Móricz Zsigmond Gimnázium közel 400 diákot megmozgató témanapjáról, mely a fiatalok aktív részvételével a Felső-Tiszavidék (mint népi írónk szülőföldjének) megismerését szolgálta. Az elbeszélések, regények ismeretét feltételező feladatok önálló munkára, kutatásra késztették a diákokat. A falusi életmódhoz, gazdálkodáshoz, tárgyhasználathoz kapcsolódó helyszínek között meghatározott rend szerint jöttek-mentek a gyerekek. Jó érzés volt látnunk, hogy otthonosan mozogtak itt, a múzeumban, ahová sokaknak egyébként nem volt különösebb kedve eljönni. A program sikerét az is bizonyította, hogy már a jövő évi múzeumi program felől is érdeklődtek, sőt más középiskolák diákjai sajnálkoztak, hogy ők még eddig nem voltak nálunk ilyen rendezvényen. Természetesen erre lesz módjuk. Az észt beszámolót kivéve minden külföldi kolléga királyságból érkezett. Furcsa volt látnunk, hogy szinte alig értik meg, hogy nekünk, magyaroknak miért a nemzeti identitás tudat megőrzése jelenti a központi problémát - mivel nálunk ez annyira természetes, hogy szinte nem is fontos. Ok inkább a kisebbségek beilleszkedését helyezik középpontba.