T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
T. Bereczki Ibolya: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum új igazgatási épületéről
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum új igazgatási épületéről Tankönyvek lapjain és a valóságban egyaránt találkoztam a modern/huszadik századi építészet jeles hazai és európai alkotásaival, de egyiket sem használtam tartósan. Egy frissen elkészült bank vagy kormányzati hivatal, esetleg kulturális épületegyüttes tereit csak ügyfélként, látogatóként vagy vendégként jártam be, éreztem jól vagy kevésbé jól benne magamat. S most itt van a számunkra egy lakható, használható, valóságos HÁZ. Amit 2003. augusztus 26-án birtokba vehettünk, egy ízig-vérig modern, csupa szöglet, csupa kocka, csupa üveg és kő építmény, amely mindezzel együtt világos, tiszta, emberi. A tervező, Gyüre Zsolt mert szögletes lenni egy olyan környezetben, ahol a Sztaravoda patak völgye, és a Pilis zöldben pompázó vonulatai fogják közre a tört fehér és a szürke különböző árnyalataival operáló épületegyüttest. A természet közelsége, ugyanakkor az épület erőteljes funkcionalitása igazi egyensúlyra talált. Jó érzés kerít hatalmába, amikor a patak felőli homlokzatokat, vagy a tetőtéri teraszt nézem. Különösen megfogtak a világos, csupa üveg belső terek, a nemes anyagok, a letisztult formák, amelyek lendületet és erőt sugároznak. S mindez egy, múzeumi működési célra tervezett épületben valósult meg oly módon, hogy a tervező alaposan megismerte a szervezeti egységek kapcsolatrendszerét, megértette a múzeumban zajló munkafolyamatok lényegét, s jó érzékkel alakította ki a közösségi tereket. Az átadást és a beköltözést követő hetekben reggelente úgy léptem be az épületbe, jöttem végig az emeleti folyosón, hogy saját magam egy, a jövőben, valahol a huszonegyedik század közepe táján játszódó film kockáin láttam viszont. A filmbeli néprajzos számára a legkorszerűbb feltételek és környezet adatott meg muzeológiai munkája folytatásához. Aztán valaki rám köszönt, s hirtelen rájöttem, ez nem filmbéli látvány, hanem maga a valóság. Szentendre, 2004. május 17. T Bereezki Ibolya