T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Jakab Lászlóné: A Villa Rustica kertje

Egy stibadium tervrajza zsályával, nárciszokkal és jácinttal. A kert közepe üresen állt, csak gyeppótlóként ültetett Acanthus díszlett benne. A hippodrom egyik végén volt a stibadium, ami két sorban álló márvány oszlopokra felfuttatott szőlőlugasból állt. A közepén egy szökőkúttal ellátott medence csobogott, körben pedig kövezett sétautakon márványpadok, szobrok, edényekben elhelyezett babér, citrom, narancs és egyéb egzotikus díszfák sorakoztak. Az egész kertbe öntözőberendezést építettek! A mezőre a tulajdonos kezdőbetűit formázó nyírt sövénnyel szegélyezett út vezetett. A gestatiok fákkal körülvett pihenőhelyek voltak, amiket ambulatiok, buxussal és rozmaringgal szegélyezett utak kötöttek össze. Plinius másik villája, ami Laurentiumban állt, inkább gazdasági jellegű épület volt, így a kertje is egyszerűbb lehetett. Fügebokrokat és eperfákat ültettek a porticus mögé, és a homokkal felszórt szőlőlugas sétálóútként szolgált. A rómaiak kedvelt növényei a buxus, mirtusz, platán, örökzöld tölgy, fűz, dió, gesztenye, fenyő, som, pálma, olajfa, babér, borostyán, szőlő, füge, rozmaring, zsálya, levendula, liliom, rózsa (több, mint tíz fajtát ismertek) acantusz, nárcisz, tulipán sok fajtája, ciklámen, mák, gyöngyike, ibolya, jázmin, szegfű, nőszirom és a ciprus volt. Ha Plinius gyönyörű kertjeiről olvasunk, elképzelhetjük, milyen szép lesz az a kert, amit a régi leírás alapján múzeumunkban, a villa körül rekonst-