T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Zentai Tünde: A szennai ház berendezése

kartonból. A szoba díszét képezték a cifra tányérok is, a 20. század elején ezek nagy része porcelán, illetve keménycserép volt (amit fődtányémak vagy szintén porcolánnak mondtak). A sarokpad fölött 20-24 tányér is függött - köztük cimörös is - falba vert szögeken, és helyenként végig a mestergerendán, amely­re azonban főleg a tálakat akasztották (a födémgerendák alá a kisebbeket, kö­zéjük pedig a nagyobbakat). Fali óra volt, kép vagy házi áldás nem. A tükrök egyszerűek, sima fakerettel. (Virrasztás idején szőttes abrosszal takarták le, idős halott esetén fehér híművel, fiatalnál pirossal.) Szőnyeget a régi házakban egyáltalán - a Kossuth u. 23-ban soha - nem használtak. Az ágyakban párosával feküdtek. Mind a Deák-családnál, mind más na­gyobb létszámú családoknál a házon kívül is aludtak. Még a legutolsó tu­lajdonos, Deák Ilona (aki 1931-ben ment férjhez) is aludt az istállóban az urával. És volt egy ágy a pitvarban (tornácon) is a hátsó szoba ablaka alatt, abban az öreg házaspár éjszakázott, „régön télön is". Szennán - akárcsak Csökölyben - sokan a tornácon tartották a nagyszánkót, és nyári-, illetve pihenőágyként is használták. A „vánkosba való" kisgyermek először teknő­bölcsőbe került, majd két-hároméves koráig a talpas vagy állványos bölcső­ben aludt - miként Ilonka is a mi házunknál. Az első szobába kiegészítő, szituációs berendezést is tervezek: Deák Józsefné Máté Erzsébet - aki 1912-ben halt meg - „hideg ágy"-a, va­gyis ravatala a konyhafallal párhuzamosan helyezkedik el (a halott ugyanis lábbal az ajtó felé feküdt): két bakon két-három deszka, hidegágyra való fe­hér hímű „halálra való lepüdő"-vel letakarva, ezen egy közönséges vászonle­pedő, rajta a halott helyén tetemet imitáló tárgy, melyre a lepedőszéleket rá­hajtogatták, majd egy másik egyszerű lepedővel letakarták, széleit a halott alá tűrve. (E két lepedővel került a koporsóba; itt a díszlepedőt nem temet­ték el). Feje alá két fehér szedéssel mintázott vánkost tettek, arcára fehér gyolcskendőt terítettek sarkosan, amelyen egy-egy lyukat vágtak a száj és az orr fölött. Testére három, egymást részben fedő fehér vállkendő került, az egészet befedték a kétszeles, csipkés házivászon szemfedővel. A tükröt fehér hímű tükörruha borítja. A virrasztók a hideg ágy két oldalán ültek - este 11­12 óráig - székeken (hat szék a házból összeszedve).

Next

/
Oldalképek
Tartalom