T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Bóna Bernadett: Leheljünk életet a karcagi házba!

Leheljünk életet a karcagi házba! 1780-2003 - Karcag Ennyi ideig, pontosabban 223 évig állt Karcagon, (ma a Baross utca 14. számú portán) az a lakóház, amelyet „a karcagi ház" néven említek. Ezek az évek sok, még ma is ismeretlen titkot rejtenek. Itt szeretném közreadni azon adatokat, történeteket, emlékeket, amelyek „a karcagi házat" élettel töltötték meg és a rég- és a közelmúlt mindennapjait idézik fel. Akiknek a karcagi ház otthont adott A ház építésének idejét, a családi történetek szerint, egy kulacs őrizte, amely 1780-as készítési dátummal volt ellátva. Ma már a tárgy nincs a család tulajdonában, csak az emlékét őrzik. A kulacs egykori gazdája, a ház építője a B. Nagy család sarja, aki az emlékek szerint 203 holddal rendelkező karcagi nagygazda volt. A „B." rövidítés nevében Birizló családnevet takar. A ház egykori lakói közül az első, akit pontos nevén ismerünk, B. Nagy András, aki az 1820-as években születik. Felesége: Papp Mária. Gyermekeik: Sára, János és Zsuzsanna. Közülük Sára a Karcagon élő Soltész Nagy Pálhoz, saját unokatestvéréhez megy feleségül. Mivel a Soltész család szintén jómódú család, így Sára lakhelye biztosítva van a férje családjának házánál. Sára így elkerül a szülői háztól. A hagyományok szerint Jánosnak, mint elsőszülött fiúnak kellett volna örökölnie a szülői házat, de az élet másképp hozta. Felesége nem kar- Családi kép a lakóház udvarálí) Karcag cagi származású, amit a szülők nem 20. század első fele