T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Gombás Ágnes: Egy hajdúszoboszlói festett láda családtörténeti háttere

Lídia 17 éves helyi lakos volt, aki a 2223. számú házban élt. Mindkettejük vallása helvét, tanúik Cseke Miklós jegyző és H. Fekete Mihály voltak, az esketést Jósa János rendes lelkész végezte. A bejegyzésből az is kiderül, hogy az esketés háromszor hirdettetett ki, és a házasulandók „eskettettek háznál". A családtörténeti adatok feltárásakor kerestem Jeges Rebeka elhalálozási dátumát is, de ezt a nagy időtartamot átfogó lehetőségek miatt nem találtam. Szerencsésebb voltam Domonkos Lídia adataival, melyekből kiderült, hogy 1908. június 6-án hunyt el. Halála után a láda sorsát egy időre szem elől veszítjük, csak annyit tudunk róla, hogy 1973-ban vásárolja meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Hajdúszoboszlón lakó Ceglédi Esztertől. A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum festett ládáinak átvizsgálásakor az egyik láda fedelén Jeges Rebeka nevét találtam, az 1859-es évszámmal (ltsz.: 66. 35. 11.). Fölmerült a kérdés, hogy ez a név milyen kapcsolatban van az általam vizsgált ládával, illetve annak első tulajdonosával? Az 1859-ben esketett személyek között megtaláltam Jeges Sámuel földművelő lányát, Jeges Rebekát, aki 17 éves korában házasodott össze Tóth István földművelő 23 éves fiával, Sándorral. Mindketten a város 4. tizedében laktak, tanúik Szoboszlai Miklós pusztai biztos és Tóth Bálint voltak. Gyanítható, hogy a város azonos részében lakó Jegesek szegről-végről rokonok lehettek, azonban a ládánkhoz köthető szűkebb családtörténethez ennek a Jeges Rebekának nem volt köze. Összefoglalóan elmondható, hogy a család történetének megismerése után pontosan nyomon követhettem a mintegy százéves láda történetét, és annak fontosabb fordulópontjait is. A kutatás során sikerült kideríteni, hogy az anya (Jeges Rebeka) részére készült kelengyésládát festették át a lánya (Domonkos Lídia) esküvőjére. Az egyházi dokumentumok alapján feltártam az érintett személyek életének fontosabb eseményeit A korabeli egyházi iratok tanulmányozásakor arról is meggyőződhettem, hogy a Rebeka és a Lídia keresztnév igen gyakori volt a múlt század első felében és a század közepe táján. A ma már ritkábban előforduló bibliai eredetű nevek (Rákhel, Rebeka, Sámuel stb.) sűrűn szerepeltek a szoboszlói parasztok és polgárok anyakönyveiben. Sz. Gombás Ágnes