T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
Sári Zsolt: Szabadtéri Műhely-2002
ző szokásokat jellemezte, hanem rávilágított egy társadalmi és kulturális változássorozat okaira és következményeire is. Kemény Márton, az ELTE néprajzos hallgatója „Kisüzemi gazdaságok Muraszemenyén a rendszerváltozás után" címmel tartotta meg előadását. A település gazdálkodásának rendszerváltás utáni története jellemzi az egész ország problémáit. Amennyire általános a kép, annyira egyedi is. Megtörtént a kárpótlás, a szövetkezet felbomlott. Voltak kísérletek a paraszti gazdaságok feltámasztására, de ez csak egy rekviem volt, nosztalgikus kísérlet azért a kultúráért, amely a megváltozott gazdasági és társadalmi környezetben nehezen működtethető. Szabó Anita „Olajosok Muraszemenyén" című, nagyon szépen kidolgozott és összefogott előadásában a helyi társadalom egyik meghatározó részét, az olajiparban elhelyezkedő embereket és életmódjukat mutatta be. Az 1935-ben megjelenő olajipar olyan gazdasági erőt jelentett, amely képes volt az életmódot annyira megváltoztatni, egyedivé tenni, hogy a településen fogalommá vált az „olajos" kifejezés, kifejezve az egyedi, a parasztitól eltérő mivoltát. Szilágyi Dániel kutatásai a lakáskultúrában bekövetkezett változásokat vizsgálták. Előadásában (Lakáskultúra, lakáshasználat Muraszemenyén) részletesen ismertette a különböző modernizációs kísérletek (a villany, a gáz és víz lakásba történő bevezetése, a különböző technikai újítások) eredményeit, majd konkrét lakásbelső-változásokkal szemléltette a téma sokrétűségét, fontosságát. Szanyi Ildikó előadásában (Búcsú Muraszemenyén - Egy ünnep átalakulása) a búcsúk vizsgálatainak eredményeit mutatta be. Szólt a helyi búcsúk vallási és profán szokásairól, a szekularizáció hatásairól, a búcsúk családokat összetartó erejéről. A falun kívüli zarándokutakról szólva, ismertette a hagyományos búcsújárás (Zalaszentlászló) szokásait, valamint az egyedi, modern kori zarándokutak elemeit is. Az előadások után lehetőség nyílt hozzászólásra, kiegészítésekre, kérdések feltételére. Két hozzászólást emelnék ki e helyen. Bartha Elek, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének vezetője hangsúlyozta, a tanszék tudományos életében is mennyire fontos, hogy intézményesített tudományos kapcsolat alakult ki a múzeummal, így egyre több hallgató vehet részt tudományos kutatóprogramokban.
