T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Bardócz Éva Magyar játékudvar Tallinnban

Viaskodás a fakarddal A karikahajtás észt vendéglátóink körében is ismert volt, a karika mégis nehezen engedelmeskedett a gyakorlatlan kezeknek. A fakard és a pajzs harcra szólította a kisfiúkat, s az győzött, aki a vesszőparipát is meglovagol­ta anélkül, hogy elesett volna. Mindent elsorolni is nehéz. Nem említettem a likbavetőzést, a vározást, a triccsezést, a gombozást, az ugróiskolát, amihez az udvaron nem kell más, csak néhány kő és egy sima „Platz". A többi a játékoson múlik. Magam elé képzelem az udvart, és Peter Bruegel „Gyermekjátékok" cí­mű festménye jut az eszembe. A játék örök, ne felejtsük el mi sem! 2003­ban itt a múzeumban is szeretnénk megvalósítani, élettel megtölteni a Fel­ső-Tisza-vidék tájegység uszkai udvarát. Legyen a vendégünk ! Bardócz Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom