T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Jakab Lászlóné: Zöldségeskert a vöcköndi ház telkén

Az északi oldalon lévő kerítés mellé a mellékelt rajz szerint 3 db állványt kell készíteni (bodza, vagy kőriságakból), amihez egy 20 cm mély gödröt ásunk, majd ennek az aljára trágyát terítünk, és letakarjuk földdel. Ide kerül a futóbab, hogy ne árnyékolja be a területet. A déli oldalon pedig fészkeket készítünk a tökféléknek, és egy kísérleti tartályt a burgonya termesztéséhez. Ez tulajdonképpen egy fakeret, melyben az elvetett burgonyát, ahogy nő, úgy folyamatosan töltjük fel földdel, alulról pedig már szedjük is a megfelelő méretű gumókat. Szárazabb időben a kiskertet locsolni kell. Az öntözővíz a vöcköndi istálló háta mögött elhelyezett hordókban lesz, mert vezetékes vízzel nem jó locsolni, hiszen túl hideg, és ez sokkot okoz a növényeknek a nagy melegben. Legjobb lenne az esővíz, vagy egyéb természetes forrásvíz, de erre egyelőre nincs lehetőség. A vízbe a gyerekekkel lehet apríttatni csalánt, pitypangot, fekete nadálytövet, útifüvet és cickafarkot. Ezek védik a kártevőktől a zöldségeinket, és trágyázzák is a talajt. Amennyiben valamilyen kártevő vagy betegség támadja meg a növényeket, el kell készíteni a megfelelő biológiai védekezőszert. Ha a gyerekek szeretnék a permetezést is kipróbálni, nincs akadálya, mert ezek csak csalánból vagy egyéb növényi anyagból készült levek lesznek. Hatásuk ugyan nem tökéletes, de gyérítik a kártevőket, és nem kell vegyszert használni. A kerítés háta mögött elhelyezett komposztálóba lehet aprítani: • bodzalevet a vakond és pocok elűzésére • gilisztaűző varádicsot férgek ellen • cickafarkot a gyorsabb lebomlás érdekében, mész, vas, kálium és nátriumtartalma miatt • útifüvet hangyasav- és ecetsav-tartalma miatt • pitypangot kálium-, nátrium-, vas- és foszfortartalma miatt. Sok egyéb gyógynövényt is lehet használni ezekre a célokra, de arra ügyelni kell, hogy legkésőbb a virágzás kezdetén lehet beletenni, mert el kell kerülni, hogy a komposzt tele legyen gyommagvakkal. Nem tehető a komposztálóba semmilyen tarackoló gyomnövény, burgonyaszár, beteg növény, főtt étel, és semmilyen nem természetes anyag. Az apróbb nyesedéket mindig keverjük durvábbal, hogy a megfelelő szellőzés biztosítva legyen a komposztnak. Időnként istállótrágyát is el kell helyezni egy rétegben (nagyon jó a baromfitrágya, mert gazdag nitrogénben).