T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Kecskés Péter: Külterületi kőépítmények a Felföldi mezőváros tájegységben

SZEKSIHELY I5M-620I A8AÚJSZANT0, SATÛRHEGY SZŐLŐHEGYI TERRASZRÉSZLET Z0Q1.0». Taposó- és szekérhely a kőgát mellett (Abaújszántó) A tájegység épületállománya egy villás útelágazású, háromszög alakú mezővárosi térre szerveződik. Ezen a 18. századi településtörténeti részleten, rövid szalagtelken nyolc, különböző társadalmi szintet képviselő, kétszintes kőépület kap helyet. A térről darabos bányakövekből kikövezett, mintegy öt méter széles szekérút vezet fel a dézsmaháztól a szőlőhegyi teraszokhoz. Ennek, a rétegvonalakra épített, azok nyomvonalán haladó 120 m hosszú és 10 m szintkülönbséget áthidaló útnak „beállója" a taposóhely, dézsmaszék és szekérszín. Innen a szekérút nyugati irányban a vízelvezető árokig („horhos") vezet. E szekérút felett keletről nyugatra - a kutatási ismertetésnek megfelelően - a földgátas szőlőkultúrát nyolc szinten, mintegy 15-20 m szélességben tudjuk megvalósítani. Itt a földgátakat keletről kőrakás védelmezi. A kőgátas szőlőkultúra a szekérbeálló melletti kőlépcsősorral indul. A felmérések alapján a múzeumi terephez igazodóan öt terasz kialakításával számolhatunk. A kőtámfalak magassága 2-3 m, a termőfelület szélessége pedig 4-7 m. A kőtámfalak oldalirányú „védelme" 2-3 m kőgátat jelent. A teraszokat nyuMEZOZ0MBQR 0ISZNOK0 LÉPCSŐS KŐGÁTAK Lépcsős kőgátak és támfalak (Mezőzombor) 26 — TEKA 2002/2