T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

H. Csukás Györgyi: A balatoncsicsói présházpince

A balatoncsicsói présházpince A Bakony, Balaton-felvidék tájegység telepítési tervében szőlőhegy is szerepel három jellegzetes présházpincével. Az épületekkel nem csak a legfontosabb alaprajzi típusokat szeretnénk bemutatni, hanem egyszersmind a szőlőművelésnek, borfeldolgozásnak korszakonként változó, illetve a szőlőbirtokosok vagyoni, társadalmi helyzete, a szőlőbirtok nagysága szerint eltérő módjait is. A Pécsely-Derékhegyről származó kisparaszti pincét már ismertettük a TÉKA 1986/2. számában. Másik építményünket Balatoncsicsó Agyaglik nevű szőlőhegyéről választottuk ki, és hiteles másolatként fogjuk a múzeumban felépíteni. Balatoncsicsó a Zánka és Nagyvázsony közti völgyben (középkori neve Nivegy-völgy volt) fekvő kis falvak egyike, melyek sorsa jól példázza a Balaton-felvidék falvainak hányatott sorsát. A török korban a Nivegy-völgy több faluja - nem egy közülük templomos hely - elpusztult, és soha nem települt újjá. Határuk a tovább élő településekbe olvadt. Balatoncsicsó és a szomszédos Szcntjakabfa területén több olyan szőlőhegy is van, amelynek neve őrzi a középkori falu nevét (Ároktő, Baróca, Balázs-hegy, Bád, Herend, Szentgyörgyhegy). Az elpusztult falvak Csicsóhoz és Szentjakabfához hasonlóan a Veszprémi Püspökség sümegi uradalmához tartoztak, s lakóik közt jobbágyok mellett egyházi nemesek, praedialisták is voltak. A szőlőparcellák, présházak között magasra emelkedő román kori Szent Balázs-templom romjában is impozáns épülettömege ma is uralja a tájat, beszédes tanújaként a múltnak. Balatoncsicsó kiterjedt szőlőhegyein nemcsak a falubeliek műveltek szőlőt. Jóval számosabban voltak a más helységbéli, ún. extraneus szőlőbirtokosok (1780-ban például 63 helybéli mellett 180 külső szőlőbirtokost írtak össze.). Minthogy ezen a vidéken a megélhetést elsősorban a szőlő- és bortermelés biztosította, egy-egy család gyakran több szőlőparcellával is rendelkezett, esetleg különböző szőlőhegyeken. A szőlőbirtokok nagyon különböző nagyságúak voltak, és csak egy részükhöz tartozott présház és pince. A szőlő jelentette azt az ingatlant, amely már a jobbágykorszakban is viszonylag szabadon adható, vehető volt a földesúrnak járó szolgáltatás