T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

T. Bereczki Ibolya-Cseri Miklós-Páll István: Tájházak és szabadtéri múzeumok Magyarországon 2001-ben - ahogy a szakfelügyelők látják

Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény - Szenna 2001-ben nem szerepelt a témavizsgálat körében, számottevő információ nem érkezett működéséről. A szintén Szennán található Tóka Peti Lidi-ház kikerült a tájházak közül, jelenleg a helyi idegenforgalom hasznosítja, ez azonban nem igazán szerencsés megoldás, de tenni ellene nem tudunk. Sóstói Múzeumfalu - Nyíregyháza, Sóstó A működtetés szempontjából a legizgalmasabb eseménysor ebben az intézményben zajlott 2001-ben. 2001 közepére - a magyarországi szabadtéri néprajzi gyűjtemények közül elsőként - maradéktalanul befejeződött a Múzeumfalu eredeti telepítési koncepciójának megvalósítása. Ez a tény önmagában is rendkívül fontos, s az intézmény színvonalas szakmai tevékenységét jelzi. A múzeum jól működik, magas látogatószám, szakemberekkel való jó ellátottság, szakszerű fenntartás és üzemeltetés jellemzi. A jelenlegi és a jövőben is a legfontosabb megválaszolandó kérdés, hogy az üzemeltetés, működtetés irányába forduló intézmény miként tud megmaradni a megyei múzeumi szervezetben. A válasz megtalálásához a kezdő lépéseket, szakértők bevonásával (Cseri Miklós, Nagy László, Kónya Mihály) megtette a fenntartó múzeumi szervezet és a Sóstói Múzeumfalu. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés gazdasági vezetése és a szakértők egyaránt támogatták a közhasznú társasággá alakulást, azonban a jelenlegi személyi és anyagi feltételek még nem kellően támasztják alá a megvalósítást. A lezajlott események tanulsága, hogy az államháztartási törvény módosítása után a szabadtéri múzeumok többsége számára szükségessé és reális lehetőséggé válhat az átalakulás. Ez azonban nem veszélyeztetheti a muzeológiai munka (gyűjteményfejlesztés, nyilvántartás, kutatómunka) korábbi színvonalon történő folytatásának anyagi feltételeit. A szakfelügyelet fontos momentumként értékeli, hogy a 2001. évi beregi térséget nyújtó árvízkárokat követő helyreállítás során az intézmény szakmai adatszolgáltatással járult hozzá a típustervek tájba illő, hagyományokhoz kapcsolódó kialakításához. Az érintett területen egyébként tájházak nem károsodtak az árvíz nyomán.