T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

Sári Zsolt: Kutatótábor Muraszemenyén

Kutatótábor Muraszemenyén 2001. október 24-31. 2001 októberében, egyhetes kutatótábor részesei lehettünk a dél-zalai Muraszemenyén. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ebben az esztendőben kezdődött meg a Dél-Dunántúl tájegység építésének előkészítése, valamint sikeresen pályáztunk a Széchenyi Terv kutatásfejlesztési pályázatára. Az elnyert pályázat többek között az épülő tájegységgel kapcsolatos kutatásokhoz nyújt anyagi támogatást. A kutatás első állomása volt Muraszemenye. A faluban és környékén a Debreceni Egyetem 12 néprajz szakos hallgatója T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika, Bardócz Éva, Sári Zsolt (SZNM, Szentendre) és Magyari Márta (Déri Múzeum, Debrecen) vezetésével végzett néprajzi alapkutatásokat. Szállásunk a közeli Tornyiszentmiklóson található egykori vadászkastélyban volt. Muraszemenye Letenye és Lenti között, a Mura folyó mellett fekvő 660 fős település. A község négy különálló településrészből áll: Felsőszemenye, Alsószemenye, Csernec és Aligvár. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum VII. tájegységének 6. számú telkén áll majd a zsúppal fedett, csonkakontyos, boronafalú, faragott oszlopokkal díszített épület. Az elő- és oldaltornácos, szoba-füstöskonyha-kamra beosztású lakóházat 1833-ban építette Pál Vince. Az utolsó tulajdonos, az ő leszármazottja, szintén Pál Vince, akinek 7 gyermeke született a bemutatásra kerülő házban. A hat élő gyermek közül hárommal találkoztunk, akik ma is a faluban laknak. A legidősebb fiú József, a legidősebb nővér Julianna, és a legfiatalabb leány Ilona, aki a régi portán felépített házban él családjával ma is. Mindhárman nagy segítségünkre voltak a gyűjtés során családi történetekkel, a ház és a család mindennapjaival és ünnepeivel kapcsolatos értékes információkkal segítettek bennünket. A falu lakói hamar megbarátkoztak népes csapatunkkal, szívesen válaszoltak a kérdésekre, vállalták a gyakran fárasztó interjúkat. Több témában indult meg a kutatás: a település belső és külső kapcsolatrendszere: piacozás, vásározás, a búcsújárás; lakáskultúra, a gazdálkodás vál-