T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

T. Bereczki Ibolya: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században

sadalmi kihívást jelent, amely szükségessé teszi kiterjedt néprajzi kutatások, tárgygyűjtések folytatását. A közelmúlt és a jelenkor néprajzi szemléletű tudományos eredményei hozzájárulhatnak a falusi kultúra hagyományokra épülő, de a modernizáció általános kihívásaihoz is alkalmazkodó továbbviteléhez. Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az elmúlt fél évtizedben felgyorsult kiállításépítés megnövekedett muzeológiai és tudományos kutatási feladatokat jelent az intézmény számára. Az újra felépítésre váró épületállomány nagyobb része ugyan már a múzeum területén van, de jó néhány, helyben megőrzött objektum tudományos vizsgálata, esetenként másik épület kiválasztása, dokumentálása és lebontása valamennyi ezután épülő tájegység esetében még előttünk álló feladat. Jelentős mennyiségű néprajzi tárgyat kell összegyűjtenünk az épületek berendezéséhez. Emellett rendkívül fontosnak tartjuk a helyszíni terep- és levéltári kutatások végzését, múzeumi gyűjtemények anyagának feltárását még azokon a vidékeken is, ahol korábban már folyt a kiválasztott épületek történetére, az egykori tulajdonos családokra vonatkozó néprajzi gyűjtés. A tervezett kutatás témakörei A Dél-Dunántúl népi építkezése, lakáskultúrája és életmódja A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felépülő Dél-Dunántúl tájegységben Magyarország közel negyedrészének a bemutatására vállalkozunk. A Tolna, Baranya, Somogy és Zala megye déli részéből származó épületek és berendezésük a Dél-Dunántúl legjellemzőbb kistáji kultúráját jelenítik meg egy-egy külön telek keretében. A múzeumi tájegységben a tipikus füstöskonyhás talpas házakat a somogyi (Csököly), a zalai (Muraszemenye) és a nyugat-baranyai (Zádor) épületek képviselik. Az alföldi jellegű, fejlettebb földfalú, szabadkéményes, egybejáratú házakat a Dunamentéről (Fadd, Ocsény), a Mecsekből (Hidas) és a Drávaszélről (Drávacsehi) választottuk ki. Rajtuk kívül megörökítjük a fejlődésbeli átmeneteket (szennai fatornácos, vert falú ház) és a német, valamint a bukovinai székely telepesek lakáskultúráját és életmódját is. A táji és fejlődésbeli különbségek a ház belső berendezésében is megnyil-