T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

A malom rövid története A hagyomány szerint a malom eredetileg a miskei pusztán állt, míg Facskó Pál megvásárolta, és Dusnokon újjáépíttette. A szeleskeréken vésett felirat tájékoztat az ehhez kapcsolódó legfontosabb adatokról: „1888 május 6 a Holkovics János csinálta Facskó Pál". A szeleskerék tengelyének tartógerendáján azonban az 1885-ös évszám olvasható, ami azt jelzi, hogy a malom vagy hosszabb ideig épült, vagy több helyről származnak alkatrészei. Facskó Pál halála után a malom Bogárdi Imre és Ambrus Mátyás tulajdonába került, akiktől Koprivánacz János vásárolta meg 1926-ban. Koprivánacz János a 20. század elején Amerikába ment szerencsét próbálni, hazahozott tőkéjéből vásárolta meg a malmot, abban reménykedve, hogy ezzel kimozdítja családját szűkös körülményeiből, és a malom hasznából viszonylagos jólétet tud biztosítani számukra. Kezdetben a malom jól jövedelmezett, de hamarosan lemaradt a korszerű malmokkal vívott harcban. Koprivánacz János halála után ingatlanjait két fia örökölte, de a testvérek közötti egyezség szerint a malmot Péter kapta meg. A malom működését 1950-ben tiltotta be a kommunista hatalom, ezután csak illegálisan daráltak benne, majd lakóházként használták. A malom gépészeti berendezése A malom kúpos formájú, kör alaprajzú épülete négy szintre tagolódik. A földszint a lisztespad, ahol a szerkezetek közé szorítva egy kisméretű molnárlakás is van. A lakás egy szabálytalan formájú szobából és egy kisebb konyhából áll. A szobai búbos kemence és a konyhai tűzhely füstje a falban elrejtett kürtőben emelkedik a magasba és az egyik ablak könyöklőjén torkollik a szabadba. Ezen a szinten vannak a lisztesládák, melyekbe a kövek közül lezúduló lisztet fogták fel. Innen lehetett szabályozni az őrlés finomságát is. A következő szinten, a kőpadon van a malom őrlőszerkezete: két pár malomkő, a hozzájuk tartozó kőkiemelő szerkezettel. A garatokban egy ötletes szerkezet csengőszóval jelezte a molnárnak, hogy rövidesen kifogy a búza és újra kell felönteni. A kövek mögött található a deszkából készült vámosláda, amelybe az őrlés előtt kivett vámot öntötték. A malom felülhajtós szerkezetű, tehát a kőpad felett a sebeskerék padja következik. Itt van a malom fő szerkezeti áttételi rendszere a sebeskerékke\ és a két orsóval. Az orsókat szükség esetén ki lehetett kapcsolni, a fal felé döntve őket. A következő szint a nagydob padja a ferde helyzetű szelestengellyei és a rajta lévő feliratos sze-