T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2000 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2000)

Balassa M. Iván: XII. Országos Népi Építészeti Konferencia Békés, Karcag - 2000. szeptember 27-29.

XII. Országos Népi Építészeti Konferencia Békés, Karcag - 2000. szeptember 27-29. Nem a legjobb előjelekkel kezdődött a XII. Országos Népi Építészeti Konferencia, közismert nevén a „békési tanácskozás". A szervezés során felmerült nézeteltérések miatt már-már meghiúsulni látszott a 2000. szeptember 27-29. közöttre meghirdetett összejövetel, pedig az elképzelés szerint a Népi építészet az évezred küszöbén, Hogyan tovább - népi emlék vagy népi rom? címmel és tartalommal egyszerre számvetés és a jövő elképzeléseinek körvonalazása volt a cél. Békés, mint tudott, egy olyan kétévente megrendezett találkozási lehetőség, ahol alkalma van mindazoknak összejönni, egy-egy témát megvitatni, akik így vagy úgy érdekeltek a népi építészet emlékeinek védelmében, vagy csak egyszerűen érdeklődnek nemzeti kultúránk e területe iránt. Az eredeti elképzelés és gyakorlat szerint jelen voltak a néprajzkutatóktól kezdve a műemlékes építészeken, és általában az építészeken át egészen a községi művelődési szakemberekig és a közigazgatásban dolgozó, a műemlékekkel foglalkozó tisztviselőkig a legkülönbözőbb indíttatású, de a paraszti épületekkel valamilyen kapcsolatban lévő „profik" és „amatőrök". Beszámoltak eredményeikről, problémáikról, véleményt cseréltek, nemegyszer vitatkoztak. Sajnos az utóbbi időben - jelen beszámoló írójának véleménye szerint - egyre inkább tudományos fórum jelleget öltöttek az összejövetelek, ahol a meglehetősen egyenetlen szakmai színvonalú előadásoktól éppen a lényegre nem maradt idő, a kötetlenebb eszmecserére, egymás problémáinak és sikereinek megismerésére, tapasztalatainak átadására. Már a X. tanácskozás után jó lett volna mindezzel szembenézni, de ez akkor nem történt meg. A XII. tanácskozás az előadók és a részvevők egy részének, a szervezettséget sem nélkülöző távolmaradása ellenére is alkalmat nyújtott minderre, arra, hogy a jelenlevők, akik úgy gondolták, hogy a „Békési Tanácskozásira szükség van, hogy a nézeteltérésnél fontosabb a cél, a megoldás keresése, az előadások meghallgatása mellett megfogalmazzanak egy állásfoglalást.