T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2000 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2000)

Kecskés Péter: Néprajzos muzeológusok konferenciája

ját hangsúlyozta. Szerinte a hagyományos muzeológus és restaurátor mellé a folyamatba a „gyűjtemény- és raktárgondozó" felelős személyt is be kellene iktatni. Gyarmati János a Néprajzi Múzeum nemzetközi gyűjteményeinek (54 ezer tárgy) nagyrészt egy légtérben tárolt anyagáról beszélt. Javaslata szerint a pótolhatatlan és legértékesebb darabok az „elkülönített tárgyak" közé kerülhetnének. A többi tárgy pedig osztott rendszerű, „boxos" raktárban kapna helyet, mert az egész raktárrendszer klimatizálása rendkívül költségigényes lenne. Földessy Edina a múzeum Afrika-gyűjteménye revíziós munkáinak tapasztalatairól számolt be. A múzeum egyházi gyűjteményében folyó munkálatokról Szacsvay Éva szólt. A szakrális tárgyakat több helyről költöztetik, a tárgyak revíziójával párhuzamosan folyik azok restaurálása, s már klimatizált terekbe helyezik el az anyagot. Ráduly Emil a preventív konzerválás igényeihez alkalmazkodó informatikai rendszer kiépítését tartotta szükségesnek. Feladatként jelölte meg a műtárgyak anyagára és a készítési technikára vonatkozó adatsorok szétválasztását, továbbá a restaurálási adatbázis megalapítását. A tanácskozás holland résztvevője, Mart van der Sterre, a leideni néprajzi múzeum gyűjteménykezelési tapasztalatairól adott elő, ahogyan az a DELTA-terv programján belül megvalósult. A néprajzi muzeológián belül egyre több metodikai, gyűjteményfejlesztési, kiállítástechnikai és tárgyraktározási sajátosságot mutat a szabadtéri néprajzi típusú munka. Ezekről számolt be a Szabadtéri Néprajzi Múzeum három munkatársa. Cseri Miklós vetített képes előadásában ismertette a múzeum új raktárépületének és műhelyeinek tervét és a beruházás első fázisának eredményeit. így muzeológiai és műtárgyvédelmi szempontból is nagyjelentőségű, hogy a fertőtlenített, tisztított és konzervált tárgyak - revízió és számítógépes regisztráció, illetve adatkiegészítés után - légkondicionált raktárakba kerülnek. A közel száz objektum lebontott építményelemei - részletes felmérés, dokumentálás és konzerválás után - korszerű raktárakban kapnak helyet. Az európai múzeumok tapasztalatai alapján tervezett ács-, asztalos- és restaurátormúhelyekben - jobb körülmények között - hatékonyabb munka folyhat. T. Bereczki Ibolya „A házkatalógus" című előadása új jelentéstartománnyal egészítette ki a fogalom tartalmát. A