T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2000 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2000)

Kecskés Péter: Ipar- és technikatörténeti berendezések a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban I.

alaprajzú és égetett téglákból boltozott, füstjét felfalazott téglakémény vezeti ki. A kemence működését három szellőzőlyukkal szabályozták, oldalát vízmelegítővel látták el, egészében elfoglalja a sütőház háromnegyed részét. A kemencének nemcsak a kenyérsütésben, hanem melegének a kovász készítésekor, továbbá a dagasztás és kelesztés során is fontos szerep jutott. A legnehezebb munkamozzanat, a dagasztás könnyítésére a 20. század elején készült, elektromos meghajtású, Eberhardt típusú dagasztógépet használták. A bolt tárolópolcaival és árusítópultjával egészíti ki a berendezést, ahonnan a folyamatosan működő műhely kielégíti a múzeumlátogatók igényeit. Az alföldi pékség, hiteles és működőképes berendezése révén betekintést nyújt a 20. század eleji, kisipari típusú kenyerek és péksütemények (zsemle, kifli, pogácsa, bukta) készítésének munkafolyamataiba és eszközkészletébe. Dusnoki szélmalom és molnárlakás A Bács-Kiskun megyei Dusnokon 1888-ban újraépített szélmalom korábban a miskei pusztán állt. Múzeumba telepítésére 1968-ban került sor. Az épületbontási és történeti dokumentációk alapján felépült malom 2000-ben nyílt meg. A malom kör alaprajzú épülete fölfelé kúposán, szúkölően falazva, égetett téglából készült. Az épület négy szintre tagolódik. A földszinten a lisztespadon helyezkedik el a szoba-konyhás molnárlakás, és itt fogják fel a zsákokba a lefolyókon zúduló lisztet. A második szinten, a kőpadon van a malom őrlőszerkezete és a malomkövekre illeszkedő garatrendszer. A harmadik szint a sebes kerék padja, a malom áttételi rendszerének központja. A negyedik szint, a nagydob padja, ami a malom forgatható teteje alatti teret is magába foglalja. Itt van a szeles tengely, a szeles kerék, a fabálványra rögzített nagydob és a működést szabályozó fékberendezés. Az akácfa papucsokon csúszó tetőszerkezet fazsindellyel fedett, amit három gerendából és egy kocsikerékből álló szerkezet segítségével lehet elfordítani. A kúp alakú fedélszék csúcsán bádogfigurás széljelző, a „Rákóczi lova" forog. Négy szárnyból álló, vászon, illetve falemez borítású vitorlázat fogja fel a szél energiáját, ami az áttételeken keresztül forgó mozgássá, őrlőerővé alakul. A malom napi teljesítménye - széljárástól függően - 12-18 mázsa búza.