T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: Bakony, Balaton-felvidék tájegység (TÉKA 2000 1., Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2000)

Mészáros Veronika: A Bakony, Balaton-felvidék népművészete

fazekak közül a nagyméretűeket ujjbenyomásos abroncsok erősítették. A konyhában használt tálak, mázas és mázatlan tejesfazekak, mázas bögrék, kancsók, mázatlan, irókázott díszítésű és fekete korsók mellett a szobában a falitékára, tálasfogasra akasztott tányérok és bokályok, valamint az egyedi megrendelésre készült ritkább cseréptárgyak, vásárfiák (cserépkulcsok, dohánytartók, tintatartók, szoborszerű sótartók, szenteltvíztartók) tanúskodnak a tájegység formában és motívumkincsében gazdag fazekasságáról. A fazekastermékek mérete, díszítettsége jelzi a tárgy ünnepi vagy hétköznapi használatát. A tájegység parasztszobáira jellemző zöld, vagy drapp alapon barna fröcskölt mázas szemeskályhákat veszprémi, csákvári, kapolcsi, nemesleányfalusi, sümegi fazekasok készítették. A domborműves csempék legkedveltebb motívuma, a madár mellett címerábrázolásos, rozettás, virágos darabok is gyakoriak. Veszprém megye fában gazdag vidéke különösen kedvezett a faragóművészet kifejlődésének. A pásztorok művészkedése a főbb pásztoreszközökön, valamint apróbb használati tárgyakon mutatkozik meg. A tárgyakat rendszerint tulajdonosaik maguk faragták, leggyakrabban puhafából, egyszerű bicskával. Az alkalmazott díszítéstechnika gazdag és sokrétű. Karcolt technikával a Bakonyban elsősorban alakos ábrázolások készültek: jelenetek a pásztor- és betyáréletből. A karcolt dísz kiemelésére használták a spanyolozást is. Domború faragás pásztorábrázolással