Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)
Pékség nyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Az előzményekről A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felépítendő pékség kiválasztásához 1995 óta folytak előkészületek. Cseri Miklós 1995-ben közel 20, vidéki múzeumokban dolgozó néprajzos kollégát keresett meg levélben, hogy a múzeum számára alkalmas pékműhelyről informálódjon. A többségében negatív, néhány esetben pozitív válasz nyomán - bár előrehaladott tárgyalásokra is sor került, például a Csávolyról származó épület felépítése ügyében -, a pékség megvalósítására elsősorban anyagi okok miatt végül nem került sor. 1997 novemberében kaptam a feladatot alkalmas épület keresésére, illetve szakmai javaslat megtételére a pékség kiválasztásához. Előzetes tájékozódásom során több mint tíz, szintén többségében vidéki muzeológus kollégát kerestem meg ez ügyben, kutatást végeztem a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában, majd helyszíni terepmunka során 1998. január 16-március 6. között a következő települések pékségeiben, illetve idős pékmestereinél gyűjtöttem: Tiszafüred, Füred-pékség (Kossuth tér 5.), Kunmadaras, Tóth-féle pékség (Kunmadaras, Karcagi u. 8.), Tiszaszőlős, Tóth-féle pékség (Hősök tere 15.), Szentes, Farkas-féle pékség, (Vörösmarty u. 10.), Csongrád, Pintér János pék (Szentesi u. 2.), Öcsöd (Dózsa Gy. u. 36.), Mesterszállás, Kalita János pék, (Honvéd u. 26.), Csabacsüd, Bérczes-féle pékség (Petőfi u. 50.), Bokros, Tsz-pékség, Torma Imre pék (Bokros utca 14.), Alpár, Sarusi János péksége (Jókai u. 2.), valamint az izsáki Máté Ernő-féle sütöde (Szabadság tér 10.). A kutatómunkában közvetlenül is nagy segítségemre voltak dr. Füvessy Anikó, Bugán Balázs, a tiszafüredi Füred pékség vezetője, valamint dr. Szűcs Judit, aki maga is behatóan foglalkozott a pékmesterség történetével, s több publikációja szól a Szentes és Csongrád környéki pékek munkájáról. Az épületek többségét Búzás Miklós építész kollégával közösen tekintettük meg, s a Kunmadaras, Karcagi u. 8. számú épület építészeti felmérését is elkészítették Sabján Tibor és Búzás Miklós.