Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

H. Csukás Györgyi Bepillantás a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének műhelytitkaiba

3. Ez indokolja, hogy 1938-ban a nyitott előteret féltetővel látták el, amelyet hornyolt cseréppel fedtek. Erre azért volt szükség, mert az őszi vásár gyakran szeles, esős időszakra esett, így a passzus kiállítására várakozók némileg védve voltak az időjárás viszontagságai ellen. Májusi kánikulák idején viszont az asztalt vitték ki az előtérbe, és a passzust ott állították ki. Az újraépítési javaslat készítésénél el kellett dönteni, hogy a cédulaházat 1890-es, építéskori állapotában, vagy a mázsaházzal bővített, 1927-es állapotában, esetleg az 1938-ra kialakult, bontáskori formájában építsük-e fel a múzeumban. Az 1927-es állapot bemutatása ellen szól, hogy fedetlen előtérrel a cédulaház mindössze 10 évig funkcionált. Az 1938-as, a bontáskorival majdnem teljesen egyező állapot bemutatása ellen nemcsak esztétikai érvek, hanem a túl késői időpont is szóltak. Minthogy a tájegység lakóházai, egyéb objektumai mind 18-19. századiak, és a bemutatásuk kora zömmel a 19. század vége, 20. század eleje, indokoltnak tűnik, hogy a cédulaházat is építéskori, 1890-es állapotában rekonstruáljuk. Jelen újraépítési javaslat ezért csak a cédulaház 1890-es állapotának rekonstrukciójára terjed ki, a bontási manuálék, fotók, napló és a gyűjtések alapján azonban minden nehézség nélkül felépíthető a mázsaházzal bővített cédulaház is, miután a teljes bontási anyagot deponáltuk a múzeumba. Szentendre, 1986. június 30. H. Csukás Györgyi muzeológus A kapolcsi cédulaház (1985)