Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1997 1-2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

Tájházak, falusi néprajzi gyűjtemények 1997. szeptember 12 —14-én a székelyföldi Zabolán, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közös rendezésében több mint ötvenen jöttek össze Erdélyből és Magyarországról, hogy tanácskozzanak a tájházakról, az örvendetesen gyarapodó néprajzi gyűjteményekről. Az előadók egy része az ilyen múzeumokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozott, így Gazda Klára (Kolozsvár) A kisgyűjtemények (múzeumok) működési problémáiról; Balogh Ferenc (Kolozsvár) A népi műemlékek művelődési hasznosításáról; Balassa M. Iván (Szentendre) A tájházak létesítésének elméleti és gyakorlati lehetőségeiről; Laczkovits Emőke (Veszprém) A dunántúli szabadtéri múzeumokról; Koncz Pál (Veszprém) A tájházakban őrzött műtárgyak védelme és karbantartásáról, valamint Sarudi Sebestyén József (Budapest) a hollandiai műemlékvédelemről és tájházakról tartott előadást. 13-án délután beszámolók hangzottak el. Szabó Bálint és Furu Árpád (Kolozsvár) a máris sok eredményt felmutató torockói és énlakai falurehabilitációs programról, Benczédi Sándor (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi építészeti és néprajzi felmérésekről, Fazekas Lóránt (Szatmárnémeti) a partiumi tájházakról és néprajzi gyűjteményekről, Albert Buzási József (Backamadaras) a helyi iskolai gyűjteményről, Balázsi Dénes (Székelyszentlélek) a tájház működéséről. Fülöp Lajos (Székelykeresztúr) a falusi múzeumok tulajdonjogi problémáiról, Dáné Szilárd (Bágy-Székelyudvarhely) a két Homoród menti néprajzi gyűjteményekről, Szabó Judit (Kézdivásárhely) a csíkszentdomokosi, Antal Mária (Gyimesbükk) pedig az általa létrehozott néprajzi gyűjteményről beszélt. Bálint István (Csernátfalu) azt a kiá'lítást kommentálta, melyet a hétfalusi 19. századi házoromzatokról készített rajzaiból rendezett a tanácskozás színhelyén. A szeptember 14-i szakmai kirándulás keretében megtekintettük a zabolai táj-