Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1997 1-2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

skandináv templomok példáján a helyben megőrzés mellett voksolt. Ugyancsak templomok - de már áttelepített cseh és szlovák építmények - kapcsán Jiri Langer (Csehország) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakrális építmények konstrukciója, berendezése, szelleme nagymértékben „emberarcú", s ennek múzeumi lenyomatát kell megvalósítanunk. Az előadásokat követő vitában az eredetiség és visszaállíthatóság mértékében és léptékében a felek nem tudtak egyezségre jutni. A konferencia harmadik témája annak az ellentétnek a feloldását célozta, ami a házban lakó ember, a múzeumi bemutatás lehetősége és az építészettörténet tanúsága között feszül. Az angol Peter Lewis a „múlt érzékelhetőségére", az életforma­szeletek" bemutatására saját múzeuma (Beamish) megvalósított példáit hozta. Gunnar Elfström (Svédország) egy ház és egy család (Linköping) történeti-múzeumi bemutatásával illusztrálta az építmény és a személyiség egyediségét az általánoson, tipikuson belül. Adrian de Jong (Hollandia) főként kérdéseket fogalmazott meg: Mi a néprajztudomány, a múzeum és a közönség szerepe az interakcióban, a látványban? Jerzy Czajkowski (Lengyelország) azt mutatta be, hogy az építőanyag és szerkezet szerinti különféle háztípusok milyen módon valósulnak meg a szabadtéri gyűjte­ményekben. Cseri Miklós angol nyelvű előadásában arra hozott szemléletes példákat, hogyan valósul meg a lakóház és berendezése egységében a muzeológiai szempontból meghatározott életmódrészlet: a vetített képek nyugat-dunántúli anyagot adtak. Olga Sevan (Oroszország) az arhangelszki múzeum két területének (Mezen és Pinega) falu­telek-ház kapcsolatát szociológiai és építészeti szempontból jellemezte. A tanulmányút Muhu szigetén kezdődött (Észtország). Kora gótikus (1267) kőtemplom (Liiva) után Kogtiva falut látogattuk meg. A 18 telket-családot magában foglaló település élő falu, 18-19. századi faházakban lakó, halászattal és állattartással foglalkozó emberekkel. Az egyik lakóház, a jelentős észt költő, Juhan Smuul (1922- 1971) emlékmúzeuma. Módunkban volt Parmi és Cesis (Észtország) városok középkori részleteit tanulmányozni. A következő helyszínen, Araisiben sziget­települést láttunk cölöpépítményekkel. A 9. századi, régészeti feltárásokon alapuló

Next

/
Oldalképek
Tartalom