Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1995 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

kotott a régészek szereplése. Előadásaikkal a tanácskozás egyik legerősebb blokkját alkották. Vándor László összefoglalta a Zala megyei Árpád- és középkori faluásatások, lakóházfeltárások eddigi eredményeit. Térképei és illusztrációi nagy segítséget nyújtanak majd a régió népi építészetének kutatói számára is. Kvassay Judit saját zalai ásatási eredményeit első alkalommal tárta a tudományos közvélemény elé. Megállapításait élénk eszmecsere követte, s a konferencia alkotó légkörére jellemzően ő maga is sok jó ötletet és tanácsot kapott a néprajzos kollégáktól. P. Hajmási Erika Szombathely régészeti feltárása során előkerült három, egymásra épült középkori lakóházat mutatott be, nagyon szemléletesen, jó megfigyelésekkel és megállapításokkal. Az ő előadásához kapcsolódóan is számos hozzászólás, kérdés és vita hangzott el. Kiss Gábor előadása zárta a régészeti blokkot. Egy 13. századi vár fatornyát, illetve az ásatás eredményeit mutatta be Zalákról, mely szemléletesen bizonyítja, hogy a falusi faépítészet előzményeit bátran kereshetjük a kora középkori ún. magasabb építészet produktumai között. Különösen gyönyörű üveg- és vasleletei arattak méltán elismerést a résztvevők körében. A következő nagyobb tematikai egységet a levéltári-történeti szempontú kutatások jelentették. Nagy Zoltán szűkebb pátriája, Körmend város kézművesek által lakott településrészének lakóházait mutatta be igen szemléletes térképek és a korabeli források alapján. Az adatok ismertetése során egyfajta forráskritikai elemzést is elvégzett, kételkedéseit a vita keretében osztotta meg a hallgatósággal. Sill Aba Ferenc egy nagyon fontos forrástípus, a cannonica visitatiók felhasználásával és elemzésével mutatta be Vas megye jellegzetes pélébániaépület- és iskolatípusait. Külön érdeme, hogy a 18. és 19. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek ugyanazon épületre történő utalásai alapján ráirányította a figyelmet a változásokra is. Dominkovits Péter Vas megye két kisebb táján, a Hegyháton és Kemenesalján élő kúrialista és armalista kisnemesek építészetéhez közölt adatokat. Az általa vizsgált források lehetővé tették a komplex vizsgálatot, hiszen a lakóépületek mellett a gazdasági és melléképületek leírásait is megtalálta.