H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1994 2. Az építész és néprajzkutató Vargha László (1904-1984) (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

Erdélyi Zoltánnal a műegyetemi szobában (1963) megőrzött együttesekre is kitértünk. Ezekkel az ismertetőkkel azokat a hivatali személyeket szerettük volna befolyásolni, akik tehettek valamit a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozásáért. Közös munkánk során egyre barátibb lett a volt tanári-tanítványi kapcsolat. Olykor ugyan neheztelt is rám Laci bácsi, különösen akkor, amikor olyan megbeszéléseket, értekezleteket szerveztem, ahol neki is meg kellett jelennie. Az értekezleteket nem szerette. Többször is említette: „Ahol sokan vannak és sokat beszélnek, abból nem lesz semmi!" Emlékszem, amikor közös ügyünk érdekében egy alkalommal Erdei Ferenc akadémikussal találkoztunk, neki is elmondta ezt a nézetét. Emberi, munkatársi kapcsolatai nem voltak mindig felhőtlenek. Panaszkodott is olykor egy-egy munkatársára célozva: „Nem lehet nélküle dolgozni, de vele is nehéz!" (Volt, amikor kimondta az illető nevét, akire gondolt, máskor csak gondosan körülírta.)