H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1993 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1993)

az téli állapotot és hangulatot tükrözzön. A pincében az ajtós hordó csapon, a présházban az asztalon nagy és kis boroskancsó /"korsu"/, a dongás faedények falra akasztva, a szénagazdálkodás tárgyai /kasza, villa, gereblye/ a sarokban ill. gerendán láthatók. A letenyei présházas íkerpince a présházbejárat szemöldökfájának vésett datálása szerint 184o-ben épült. A fecskefarkas lapolású, boronafalú épület présházában nagyméretű bálványos-végorsós, aszimmetrikus melencéjű szőlőprés áll, aminek vésett feliratát még nem sikerült feloldani. A présjavítás dátumát /1896/ piros festékkel jelezték a főfán. A présház sarokpadkás nyílt tűzhelye fölé teknőformájú, tapasztott vesszőfonatos szikrafogó borul. A vastag deszkapallókkal fedett pincében a hőmérsékletet, levegőáramlást trapéz formájú fadugókkal szabályozták. A lekontyolt nyeregtetejű épületet - a Mura-menti nádasok közelsége miatt - náddal fedték, és a tetőgerincet lesározták. Hagyomány szerint a pincét Murán túli horvát iparosok építették. A pinceberendezés a múzeumban azt az állapotot mutatja, amikor a közös használatú présházat a két pincetulajdonos tavasz elején, szőlőmetszés idején veszi igénybe. A présház nyílt tüzelőjének sarokpadkáján szőlőmetszőkések, csőrös boroskorsó láthatók, valamint az ebédfőzés "bogrács-